Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

304 Beksics mintegy háromnegyed óráig beszélt, a választók többször zajos éljenzéssel szakították félbe, a hatás nagy és általános volt. Beksics először is kijelenté, hogy nem beszámolót fog tartani, ezt már megtette nyílt levélben. Politizálni ezúttal nem akarok — mondá —, hanem igenis foglalkozni fogok a székelység érdekeivel. Erdély helyzete egyáltalában veszélyes; de legkockáztatottabb a távol keleten, a magyar fajtól szinte elszakítva, a székely népé. Az a hely, melyet a székelység elfoglalt az ország határán, gondviselésszerű. Tudjuk a történelemből, hogy Erdély mindig azé volt, aki mellett a székelyek nyilatkoztak. A székelyek nemcsak jó magyarok, hanem a magyar fajnak őserejét képezik. E ténynek azonban következményei vannak. A magyar politika a Királyhágótól keletre az, mely a székely érdekeket előmozdítja. Erdélyt nem lehet megtartani a székelyek nélkül, ez alaptétel. S ha ez alaptétel áll, úgy Erdélyt csak a Székelyföld megszilárdítása által lehet megerősíteni. Ebből pedig az következik, hogy módot kell adni arra nézve, hogy a székely nép tisztesen megélhessen, mert akkor otthon marad és a székely nép természetes propagációja még nagyobb mérveket ölt. E nagy politikai cél elérhető, éspedig rövid idő alatt, ha a társadalom és az állam e téren kölcsönösen támogatják egymást. Az erdélyi közművelődési egyesület előtt nagy feladat van, a magyar társadalomnak Erdélyben nagy kötelességei vannak. De nagyszabású magyar politikát Erdélyben csak akkor lehet csinálni, ha annak alapját és kiindulási pontját a székely nép képezi. Az irredentizmus, dakoromanizmus csak a székely nép kifejlését célzó politika segítségével győzhető le. De módot kell adni a székelységnek, hogy megélhessen és ne vándoroljon ki. Akkor a székely nép természetes propagációja még nagyobb mérvet öltvén, a Székelyföld lakossága félmillióról csakhamar egy millióra lesz emelhető. És akkor egymillió székellyel, mely Háromszék megyéből Brassó megyébe kiterjeszkedve hatalmas félkörben ölelendi át Erdély keleti határait, megoldhatjuk úgy az irredenta, mint a dakoromanizmus kérdését. A székely zárvonal hermetice el fogja rekeszteni az erdélyi románságot a romániaitól; számánál, értelmiségénél és vagyonánál fogva agyon fog nyomni minden nemzetiségi törekvést. A székely a legpraktikusabb, legalkalmazkodni tudóbb ága a magyar fajnak. A székely népnek tehát leghamarább kell megérteni, hogy átalakult viszonyok közt a nevelési iránynak is át kell alakulnia, műgépészeket, erdészeket, gazdákat, üzletvezetőket stb. nevelhet fiaiból, miért nevelne akkor diplomás sze-