Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

296 A per vádlottjai igen egyszerű és szegény emberek voltak. Amikor 1883 júniusának végén megjelentek a bíróság előtt, legtöbbjük mögött már több mint egy éves vizsgálati fogság volt. A szigorú őrizet és anyagi helyzetük nem tette lehetővé, hogy megfelelő öltözetben, gondozott külsővel jelenjenek meg a bíróság előtt. A kihallgatás tortúrái és a börtönben töltött hónapok még érdekesebbé tették őket. Mikszáth amikor karcolataiban megeleveníti őket, közvetlen benyomásait veti papírra, azokat az érzéseket tolmácsolja, amelyeket megjelenésük belőle közvetlenül kiváltott. Pallérozatlan magatartásuk miatt tekinti őket »kemény, szemtelen fickókénak,

8

0 és ugyané karcolatában részletesebb portrét fest Schwarcz Salamonról és Buxbaum Hermanról.

8

1 A koldus Wollner és Braun Lipót is hasonló megítélés alá esik.

8

2 A külsőségekből ítél Mikszáth akkor is, amikor Lusztig Sámuel visszataszító megjelenéséről

8

3 ad számot olvasóinak. Igen érdekes, hogy a hullaúsztatás koronatanúja, Matej Ignác jól öltözött figurája feltűnt Mikszáthnak, és egy zárójelbe tett közbevetéssel finoman hangot adott annak, a megérzésének, hogy a ruházat hozzátartozott a tárgyalás külső hatáskeltéséhez.

8

4 A vádlottak közül Mikszáth rokonszenvét Scharf József, Móric apja nyerte el. Ebben valószínűleg szerepet játszhatott az a lélektani körülmény is, hogy megdöbbentette az a nem mindennapi jogi helyzet, amelybe fia vallomása révén került. »Móric a vérpadra vinné apját a vádpadról«

8

5 fogalmazza meg egyhelyütt Mikszáth véleményét, máshol arról ír, hogy Scharf Józsefben, ha a fiát látja, hol a vádlott, hol az apa kerekedik felül.

8

6 A nyíregyházi perben a védőkre várt a legnehezebb és társadalmilag a leghálátlanabb szerep. A per előzményeiből kitűnt, hogy a vizsgálóbíró az egész eljárást Scharf Móric vallomására alapította, a vádlottakat e vallomás alapján tartóztatta le, indította meg ellenük az eljárást. Mindezekben a jogi lépésekben igen sok szubjektív mozzanat volt, és minthogy a nyomozati eljárás befejezéséig a védőknek nem volt teljes áttekintésük az ügy dokumentumairól, a bírósági tárgyalás nyilvánosságán voltak kénytelenek a védelem szempontjából az egész eljárást vizsgálat tárgyává tenni. A védelemnek ez a magatartása - mint arra már 80. 134:12. 81. 135:1-136 : 6. 82. 137: -138 : 31. 83. 153:1-154:35. 84. 281: 4 -6. 85. 214:7. 86. 143 : 26-144 : 7.