Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Politika — közélet — újságírás

268 borzalommal vonulok vissza«

1

2 Tisza Kálmán határozottan elítélte Ónody felszólalását: »az a szellem, melyet idéz — mondotta felszólalásában az a rossz szellem a középkori vad, műveletlen, durva korszak szelleme (Élénk helyeslés), és e szellemet, azt hiszem, sem e házban, sem e hazában meghonosítani nem fogják (Élénk helyeslés).. ,«

1

3 Tisza visszautasítása nemcsak elvi síkon mozgott, hanem állást foglalt az Ónody által nem említett tiszaeszlári ügyben is, és ennek megemlítésével utasította el a célzatosságot, a hangulatkeltést. »A papír nagyon türelmes — mondotta —, hogy azért mert valaki egy levélben megírt valamit, az még éppoly kevéssé bebizonyított tény és igaz, mint amily kevéssé van bebizonyítva az, hogy Tiszaeszláron a húsvéti ünnepek miatt történt gyilkosság, ha mindjárt a képviselő úr százszor fogja is állítani. (Egy hang a szélsőbalról: A bíróság majd kideríti!) Kideríteni a tényállást, igaz, a bíróság dolga, de azt mondani, úgy odaállítani azt már ma, ami vizsgálat alatt áll, mint bebizonyított, megtörtént dolgot s azután logikai kapcsolatba hozni ezen esetet a középkori századokból felhozott eseményekkel azért, hogy hitfelekezeti elvekben gyökerező voltát bizonyítsa be egy bűnténynek, ez, t. Ház, nemcsak helytelen, de az izgatásnak legmegbélyegzendőbb neme (Élénk helyeslés) .. .«

1

4 A június 7-én megkezdődött vita a következő napon, június 9-én tovább haladt. Az első szónok Istóczy Győző volt. Tovább folytatta az Ónody által megütött hangnemet. Wahrmann Mór felszólalásában visszautasította a tendenciózus állításokat, és több idézettel bebizonyította, hogy az Istóczyék által állandó forrásként idézett Rohling a legútszélibb módon izgatott a protestáns felekezetek ellen is.

1

5 Hentaller Lajos pártolta Hermán Ottó előző nap beterjesztett javaslatát, Országh Sándor viszont a kérvényi bizottság előterjesztését fogadta el. Szalay Imre Hermán javaslatához csatlakozott. Busbach Péter felszólalásában elítélte az antiszemita agitációt, tényeket sorakoztatott fel a hamis általánosítások érzékeltetésére. Irányi Dániel elhatárolta magát Hermán Ottó antihumanista javaslatától, és részletesen foglalkozott az antiszemita agitáció demagóg érveivel. Megjegyezte, hogy »eddig beértük azzal, hogy Istóczy t. képviselőtársunk kifakadásaira a miniszterelnök felelt. Ma tekintve a kedélyek izgatottságát, ezt többé elégnek nem tartom, és különösen kívánatosnak tekintem, hogy oly ember, aki nem tartozik a gyanúsított, az üldözött zsidó felekezethez, emelje fel szavát, és igyekezzék megcáfolni a vádakat, melyeket a zsidók ellen hangoztatnak.«

1

6 12. Uo. 255.1. 13. Uo. 255.1. 14. Uo. 255.1. 15. Uo. 263 - 267.1. 16. Uo. 276.1.