Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Politika — közélet — újságírás
240 nem tárgyalja az országgyűlési viták menetét úgy, mint komolyabb recenzió, hanem csak mint könnyed, mulattató olvasmány.. . ,, 3° A hangnem, a tónus sajátosságáról vallanak a karcolatok szövegébe szőtt írói „kiszólások" is: „nem hoztam hát el semmi tárgyat ehhez a karcolathoz (az lehetetlen is lenne!), de minthogy egy hasábot mindennap nekem kell teleírnom a mellékleten a Házból, kénytelen vagyok a semmit nyújtogatni egy hasábnyira." 3 1 Más helyen a folyosói pipafüstbe burkolódzó képviselőknek a jövő esélyeit latolgató beszélgetését kommentálva, saját karcolataira utal: „nékem az az ötletem támad s aligha csalnak kombinációim, hogy a kormány meg akarja buktatni az én karcolataimat. Mert ez már a harmadik olyan ülés, amelyiknél az alvás is több megírni való mozzanatot nyújt." 3 2 Mindez tehát a módszer egyik jegyét, a megközelítés útját érzékelteti. A módszer másik ismertetőjegye az események megítélésének jellege. Erről is sok alkalommal vallott Mikszáth. Egyik karcolatában — minden valószínűség szerint a karcolat csattanója kedvéért — arról számol be, hogy a vadászat megnehezítése érdekében minden Farkas — azaz minden Farkas nevű képviselő — az adó felemelése mellett voksolt. Az ártatlan tréfa helyesbítő nyilatkozatot szült: az ellenzéki Farkasok tiltakoztak az ellen, hogy valóban megszavazták volna a kormány adóemelését. Mikszáth a kényszerű helyreigazítás alkalmával újabb oldalát világítja meg szemléletének: ha jól is hallotta az eseményeket — írja védekezésében — „a fejében — mert valami olyan gépezetnek kell benne lenni — visszájára fordult meg a dolog." 3 3 És ha ehhez hozzáfűzzük, hogy ugyanez alkalommal még azt is leszögezte, hogy olyan informátort nem tud és nem akar használni „aki egészen tudja, mit beszélnek a Házban, hanem csak úgy félig tudja, s a másik felét maga képzeli hozzá... az az igazán becses anyag, kivált az a része, amit ő gondol ki." 3 4 E mozzanat: a jelenségek visszájára fordítása, illetve a kialakult szituációba való beleélés és annak öntörvényű továbbfejlesztése a szatíra egyik legsajátosabb módszerének tudatos vallása és vállalása. 30. MKÖM 67. köt 191. 31. MKÖM 65. köt. 65. 32. MKÖM 67. köt. 205. 33. MKÖM 65. köt. 172. 34. Uo. 171-172.
