Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

220 III. A Noszty-regény alkotását megelőző éveknek Mikszáthot foglalkoztató társadalmi-politikai problémáknak vázolása, az íróban duló érzelmek felvillantása és a regény első megfogalmazása már sejteti, hogy a mű friss impressziók és gondolatok hatása alatt keletkezett. Bár Mikszáth a regény szövegében közvetlen vagy közvetett módon több ízben utal arra, hogy a cselekmény az 1880-as években játszódik,

1

7 a műben ábrázolt erőszakos, minden eszközt igénybe vevő „hozományhajsza" későbbi időkre utal. A legújabb kutatások már rámutattak,

1

8 hogy Mikszáth a dzsentri parazitizmusának e maró ábrázolásához az alapötletet, egy a XX. század első évében lezajlott, nagy feltűnést keltett botrányból merítette. 1901 júliusában egy hétköznapinak induló leányszöktetésről adnak hírt a vidéki és fővárosi lapok: ifj. kamjonkai Szemző Gyula, húszéves bácskai dzsentri fiú többszöri visszautasítás után megszöktette Ungár Lajos ómoravicai gazdag földbirtokos leányát. Az egyszerű napi hírt a gyorsan kibontakozó fejlemények rövid idő alatt a sajtó „bácskai szenzáció"-jává emelik. Az esetet az tette szenzációvá, hogy Ungár Lajos kinyomoztatta a szökevények bécsi tartózkodási helyét és leányát hazahozatta. A két család között, az elszegényedett, csak családi kapcsolatai révén befolyásos dzsentri család és a dúsgazdag, milliomos bácskai zsidó földbirtokos között megindultak a tárgyalások, hogy a kompromittált leány becsületét, kompromittálójával kötött házasságával úgy ahogy helyreállítsák. E tárgyalások eredményeképpen az öreg Ungár beleegyezett a házasságba. A kitűzött napon a dzsentri család megjelent az ómoravicai nábob házában, ahol csak az apa fogadta a násznépet és közölte, hogy a házasságból nem lesz semmi, leánya feleségével együtt külföldre utazott.

1

9 A közel egy hónapig az érdeklődés előterében álló esetre Mikszáth Kálmán felfigyelt. Érdeklődését annál is inkább felkelthette a hoppon maradt dzsentri fiú története, mivel korábbi regényei és hosszabb elbeszéléseiben többször visszatért a pénz után futó dzsentri felsüléséhez.

2

0 Kamjonkai Szemző Gyula „szenzációs" leányszöktetése mint az élősdivé váló dzsentri jellegzetes története maradt emlékezetében. És mint ahogy az egyházpolitikai harcok elcsendesedése után megírta Buttler gróf különös házasságának történetét, úgy a 17. L. MKÖM 20. k. 314. lapján található részletes fejtegetéseket. 18. Király István: I. m. 178. 19. A „bácskai szenzáció" fordulatainak részletes bemutatását 1. MKÖM 20. k. 262 - 266. 20. L. pl. Két választás Magyarországon, Kozsibrovszky üzletet köt.