Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
208 sok költői szabadsággal.« Gyulai: Nem igaz, részben inkább egy gróf Venkheim esetéből vette a tárgyat — Mikszáth a végleges megfogalmazáskor nem változtatott szövegén. (297) »De végre is hibátlan ló, hibátlan asszony és hibátlan regény nincs.« Gyulai: De még hibátlan életrajzíró sincs. (299) »Tömör és mesteri jellemzése ez a Jókai művészetének, érdemes volna az iskolai olvasókönyvekben tanítani, mint mintát, de hogyan jut ezekből arra a következtetésre Gyulai Pál, hogy Jókai nem elsőrangú regényíró?« Gyulai: Úgy, hogy a regényíró első feladata az emberi szivet rajzolni s ehhez Jókai nem igen értett. - Mikszáth a végleges megfogalmazáskor nem változtatott szövegén. Prp: »Még a legvonzóbb talentum a komáromi Beöthy László volt, friss hang, friss humor, de még kiforratlanul. Must, melyből jó bor lehet.« Gyulai: Volt a fenébe. — Mikszáth a végleges megfogalmazáskor ezt a kifogásolt mondatot kihagyta. Gyulai Pál a próbapéldány lap szélére tett elhalványult, ceruzával írott bejegyzéseivel 53 alkalommal tett kisebb-nagyobb megjegyzést Mikszáth szövegére. E megjegyzések hatására 24 esetben a végleges szöveg kialakításakor változtatott Mikszáth a szövegén, 29 esetben nem vette figyelembe a bejegyzéseket. Gyulai széljegyzetei — mint láttuk - több irányúak: egy részük Jókaival kapcsolatos állásfoglalásának határozott, változatlan és egyértelmű megismétlése, más részük a XIX. század magyar irodalmának alkotóiról vallott szintén kijegecesedett nézeteinek megismétlése, e csoporthoz tartozik még a világirodalom nagy alkotóival kapcsolatos nézeteinek hangoztatása is. Végül a harmadik csoportot azok a csípős gúnyos széljegyzetei alkotják, amelyek Mikszáth személyével és írói módszerével kapcsolatosak. Ez utóbbi megjegyzéseivel kapcsolatban megemlítenénk, hogy a kritikus és az író között kialakult viszony gyökerei korábbi évtizedekre nyúlnak vissza. Mikszáth fiatal, kezdő író korában több alkalommal glosszáiban gúnyos hangon csipdeste a Gyulai Pál személyében megnyilvánuló konzervatív akadémizmust 4. Gyulai 1892-ben a Budapesti Szemlében éleshangú kritikát írt Mikszáth Galamb a kalitkában című nagyobb elbeszéléséről és az író egész addig terjedő munkásságáról. 5 Mikszáth 1893-ban — mintegy viszonzásként a csípős 4. L. pl. Apróságok, Budapesti Napilap, 1877. júl. 1.; Apróságok, Budapesti Napilap, 1877. aug. 24.; Kossuth, Petőfi és . .. Budapesti Napilap, 1877. okt. 9. 5. MKÖM 4. köt. 194-195. Lap Sor 197: 14-15 198: 14-17 199 : 2(300)
