Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
14 zotta. Az 1840-es évek elején külföldi tanulmányútra indult. Bejárta Szászországot, Poroszországot, Bajorországot, Svájcot. Berlinben Schelling filozófiai előadásait hallgatta. Benyomásairól még utazása közben hazaküldött cikkekben számolt be: Rövid vázlata Schelling philosophiájának 's valami nevelésünk ügyében (Athenaeum, 1842. júl. 10.); Pedagógiai töredékek. I. A német iskolák nyilvánossága (Athenaeum, 1842. aug. 21.); Pedagógiai töredékek. II. A Poroszország. III. Prüfung der Reife (Athenaeum, 1842. aug. 23.) utóbbi két cikkét egy Nevelés ügyében címen tervezett röpirat mutatványaként közölte, de terve nem valósult meg. Hazatérése után Szontágh Gusztáv Propylaeumok a társasági filozófiához című (1839) munkájával szállt vitába Elmélet és szemlélődés (1843) című füzetében. Röpiratát Hegel filozófiájának védelmében írta. 1843-ban meghívták a losonci evangélikus gimnázium tanárának. Itt a „nógrádi evang. esperességi olvasó és munkáló könyvtári ünnepélyen" 1843-ban és 1844-ben A tudományosság mezején munkálkodók közti eszmecserélésnek szükségességéről, ill. Metaphysikai előzmények címen tartott felolvasása látott napvilágot gyűjteményes kötetben. Bizonyos utalások arra mutatnak, hogy tankönyvet is írt. Pedagógiai munkája mellett filozófiai búvárlásait is tovább folytatta. Két kötetben megírta a filozófia történetét, de munkájának kézirata 1849-ben a losonci iskola porráégésekor, minden vagyonával együtt, szintén elpusztult. 1850-ben újra kellett kezdenie életét. Elfogadta az osgyáni evangélikus gimnázium igazgató-tanári állásra való meghívását, majd az egyesülés után a rimaszombati iskola tanára lett. Itt tanított 1869-ig, ekkor a kultuszminiszter felkérésére elvállalta a megnyíló losonci állami tanítóképző igazgatói székét. A tanítóképzőt több mint egy évtizedig irányította. 1880 végén betegsége ágyba kényszerítette, szívbaja 1881. március 7-én sírba vitte. Fábry János 1830. július 31-én született Losoncon. 1 5 Iskolai tanulmányait részben Losoncon, részben Selmecbányán végezte. 1848-ban, fiatalon, tizennyolcéves korában honvéd tüzér lett, majd térparancsnoksági segédtiszt. A szabadságharc leverése után Jánosiban nevelősködött, 1850 őszétől az osgyáni evangélikus gimnázium tanára. 1853 elején, Bécsben fizikát, vegytant, ásványtant és geológiát tanult. Az egyesüléskor a rimaszombati gimnázium természettudományi szaktanára lett. Szaktárgyait, különösen a botanikát, nagy szeretettel tanította, diákjait a természet titkaiba a közeli erdőkben és mezőkön 15. Életéről I.: Gömör-Kishont vármegye. Bp. én. 371-372.1. --hz-: Fábry János. Gömör-Kishont, 1908. jan. 5.1. sz. — Mikszáth Kálmán: Fábry János. Vasárnapi Újság, 1908. 6. sz. — A Rimaszombati Egyesült Protestáns főgimnázium L.V-ik értesítője. Rimaszombat 1908. V-XIV. 1.
