Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

182 hogy annál üdébb legyen az a kép, amelyet Jókairól e könyv rajzol, Jókai önéletrajzi adataival szemben pedig a különben igen könnyű kritika hiányát megmagyarázza az, hogy ma, amikor az egész magyar nemzet szeretete Jókai iránt még nagyon élénk, Jókai önéletírásait ízről-ízre szedni és a kutatónak mikroszkópjával vizsgálni, nagyon kegyetlen dolog volna, f*

6 Szabó László könyve 1904 októberében jelent meg. A kritika mint haszonnal forgatható anyag-gyűjteményt fogadta. A Budapesti Hírlap — tehát a könyv megjelenését biztosító vállalat, és amelynek szerkesztőségéhez ebben az időben Szabó László is tartozott — a következőket írja szemléjében: »Nem kritikai életrajz ez, hanem ismertető. Elbeszélése Jókai élete eseményeinek és ismertetése mindannak a körülménynek, mely életéhez fonódik.« Az ismertető végső megállapítása: »A könyv segédforrása mindenkinek, aki Jókairól bármit írni akar...<c

3

7 Szabó könyvéről az Egyetemes Philologiai Közlöny is közölt 1905-ben ismertetést. Erre a beszámolóra Kiss Imre is utal, de csak az elismerő szavakat idézi fel, pedig két évvel korábban Császár Ernő megállapította, hogy »a szerző forrásai Jókai rendkívül nagyszámú önéletrajzi adata s a kortársak följegyzései. Becseseknek látszanak ezek az adatok, de kérdés, igazán azok-e.. .a*

8 »Tehát a cél — vonja le végkövetkeztetését Császár —, melyet a szerző művével el akart érni, már a priori elérhetetlen volt... Ismételjük, a munkát mint történeti művet alapjában elhibázottnak tartjuk, de örömmel kell azt is jelentenünk, hogy mint irodalmi mű derék munka.. .«

3

9 E tényekhez még annyit kell hozzáfűznünk, hogy Szabó László könyve összeállításakor nagy »eredménnyel« használta fel a tíz évvel korábban, az 1894-es Jókai-jubileumkor Körösi László szerkesztésében megjelent Jókairól szóló Korrajzok című könyvecskét, annak bizonyos részleteit — minden külön forrás-megjelölés nélkül beleillesztette a saját könyvébe, más helyütt pedig a Nemzeti Kiadás 100. kötetében Szinnyei József által összeállított kronológiát »ötvözte« művébe. E tények világosan meghatározzák Szabó László könyvének eredetiségét és forrásértékét. Az Egyetemes Philologiai Közlönyt ezek a tények nem érdekelték, célját Mikszáth megrágalmazását minden eszközt igénybevéve el akarta érni, és ez ideigóráig sikerült is. 36. Szabó L.: I.m.5-6. 37. Budapesti Hfrlap, 1904. 293. sz. okt. 23. 38. Egy Phil.K. 1905. 715. 39. Uo. 717.