Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
A két alma mater
10 meg a régieket, tanuljon és művelődjék példájokon; — s a tiszta nyelvformákkal és századok tapasztalásaival felkészülve és gazdagítva, saját nemzete tudományterein működjék. Mi a régi nyelveket így tekintjük; mi azoknak tanítása által akarunk magyarul írni tudó alapos míveltségű férfiakat képezni." 7 Ennél világosabb és egyértelműbb programot 1854-ben leírni és nyomtatásban közreadni nem lehetett. A tanítás tartalmi célkitűzése mellett Terray Károly magas mércét állított a tanárok és diákok elé. A tanártól az iskola megkövetelte, hogy „e dicső pálya ne legyen azon menedék, mely minket az élet szükségei ellen fedezzen, ne legyen a napszám, melyet azért rónánk le, hogy életünket nyomorultan tengessük. Belső hivatás és ügyszeretet, s innen önkényt folyó lankadatlan munkásság és vas türelem azon nem csekély tényezők, miket a tanítónak magában kell találnia, magával hoznia, hogy áldás nyugodjék működésén." 8 Az iskola tanári karában bekövetkezett változások bizonyítják a leginkább, hogy milyen szívós harcot folytattak azért, hogy az iskola katedráit hivatásukért élő tanárok foglalják el. A tanulókkal való bánásmód terén is óvott a testi fenyítéktől, az öncélú fegyelmezgetéstől. Azt tartotta eszményinek, ha a diák megtanul „jó lenni nem félelemből, nem tettetésből, nem hasznonlesésből, hanem azért, mivel azt az ő saját java, saját boldogulása, saját jövendője elengedhetetlenül megkövetelik ... Fegyelmi tekintetben a tanár teendője nem annyira büntetni, mint megelőzni a kihágásokat; nem majd ide, majd oda rángatni, hanem következetesen és atyailag vezérelni az ifjat." 9 Az értesítőben kifejtett nevelési elveket rögzítette pontokba a gimnázium „törvénye" is. Az egyes pontok megfogalmazása is világosan tükrözi a szigorú, de a tanulók értelmére ható és nemcsak külsőleges eszközökre hagyatkozó fegyelmet. A nyolcadik pont kimondja: „A tanítók és elöljárók iránt tisztelettel s mindenki iránt megelőző nyájassággal viseltessenek a tanoda polgárai." A 10. pont pedig így szól: „ Valamint minden embert megbecstelenítenek az illetlen és erkölcsi durvaságot bélyegző szavak, és kifejezések, úgy főképpen, a tanulónak kell magát óvnia az ilyenektől. Se szívedben, se szavadban ne találtassák illetlen érzés, gondolat és kifejezés." 1 0 7. A Rimaszombatban egyesült protestáns gymnasium I" 0 évi programja ... Rimaszombat 1854. 7.1. 8. Uo.8.1. 9. Uo.9.1. 10. Az iskolatörvény teljes szövegét közli Bodor István: I. m. 188 — 189.1.
