Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

110 tegette: »... Tehát voltaképpen, ha mi (ti. mi „Petőfi-keresők", amint egy elmés író minket élcelődve elnevezett) nem is bolygatjuk a segesvári csatatér helyén... amúgy hevenyében eltemetett vagy föld alá takart honvédek tetemeit, föl voltak azok már többször forgatva s ezentúl is föl lesznek... Én úgy gondolom ... éppen a kegyelet szolgálatában lesz az: ha mi ez alkalommal megpróbáljuk fölkutatni a Petőfi tetemeit. A megtalálásnak megvan a lehetősége, habár magának a megtalálásnak a valószínűsége igen csekély. (Én e tekintetben sokkal kevesebb reményt táplálok, mint mások.).. .«

6 A vita záróakkordjaként a Fővárosi Lapok nov. 18-i számában Boér Miklósnak »A Petőfi-keresőkhöz« című verse látott napvilágot, amely versbe öltöztetve utasítja el a további kutatást... Végezetül újból megemlítjük, hogy a Török Aurél-féle kutatásról legújabban Dienes András idézett műve tájékoztat a 108-109.. lapokon fejtegetettekkel. Dienes Mikszáth írását nem tekinti a kutatást gátló akcióval kapcsolatot tartó megnyilatkozásnak, véleménye szerint az író elbeszélése »szatíra volt, a törekvést és a törekvésben való kétkedést egyaránt kikarikírozta: „magyar bors": megköhögtet, megnevettet, kicsit könnyeztet is, de nincs szándékában elgáncsolni a kutatómunkát.®

7 6. Török Aurél: Mivel tartozik önönmagának a nemzet Segesvárt? Fővárosi Lapok, 1885. nov. 11. 275. sz. 1824-1826.1. 7. I.m. 338.1.