Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
103 a Vasárnapi Újság hasábjain »Balla Károly iratai* címmel hosszabb cikket írt, amelyben a tudós meteorológiai vizsgálatait és eredményeit ismertette a fennmaradt és általa áttanulmányozott kéziratok alapján. 3 Hoitsy Pál cikkében részletesen felidézte Balla vizsgálódási alapelveit, megfigyelési módszerét, majd leírta, hogy Balla Károly eredményeit egy terjedelmes műben, az »Időtan«-ban foglalta össze. Mint akadémikus szerette volna az Akadémiával kiadatni munkáját, de az alapszabály előírta előzetes bírálatra nem volt hajlandó kiadni kezéből a kéziratot, félt, hogy illetéktelenül elsajátítják eredményeit. A mű így nem jelent meg nyomtatásban. De Balla kutatásai eredményeit úgy próbálta »hitelesíteni«, hogy időjóslatokat jelentetett meg a hazai és ausztriai napilapokban. E tevékenységéről Hoitsy a következőket írja: »Jóslatai csodálatos módon sikerültek... Megmondta, hogy az Antillákon ezen és ezen a napon iszonyú vihar fog pusztítani, s ereje a napnak ebben, vagy amabban az órájában lesz legnagyobb. Onnan pótharaszti magányából, hol egészen elszigetelten élt a világtól, megírta a pesti és bécsi lapoknak, hogy az Adrián két hónap múlva milyen szelek fognak dühöngeni, vagy hogy a calais-i csatornán mikor fog kitörni egy-egy erősebb zivatar. És a nagyközönség két vagy három hónap múlva tapasztalta, hogy milyen igaza volt, midőn megjöttek a hírek, hogy az előre megjelölt napon az Adrián ennyi és ennyi hajót pusztított el a vihar, vagy az angol királyné kertjében London mellett milyen iszonyú károkat okozott a zivatar...« Hoitsy Pál a sikerek mellett Balla Károlynak egy kudarcát is feljegyezi: »Csupán egy esetet tudok, midőn Balla jóslata nem teljesedett, s akkor a dolog annál feltűnőbb volt, mert a viharnak Magyarországot kellett volna meglátogatnia. Semmi nyoma nem mutatkozott. De midőn Balla még egyszer utána nézett számításainak, akkor vette észre, hogy az akadémia csillagászati naptárában van a hiba, mely azt hirdette hogy a Hold a Föld közelében tartózkodik, pedig ellenkezőleg pályájának éppen ellentétes oldalán állott.. .« 4 Hoitsy Pál cikkéből vett idézetek Mikszáth történetének alapjára fényt derítenek: az ebben a cikkben foglaltak nyújthatták számára a témát, az idézett tényeket formálta át írói eszközökkel. Az első részlet lehetett az alapja az angol hadügyminiszternek írott levelében foglaltaknak és az angliai nagy viharnak, amely »Windsorban a királyné kertjéből az ős fák felét tövestől kiszaggatta«. A Hoitsy-cikkből bemutatott második részlet pedig Mikszáth tollán tragikomikus színezetet ölt: a kudarc a meteorológus teljes hitelvesztéséhez vezetett és hát3. Vasárnapi Újság, 1881. márc. 13., márc. 20., 11., 12. sz. 166-167., 182-183. L 4. I. h. 182.1.
