Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)
Élmény és olvasmányélmény
101 láthatjuk mozogni Mikszáth kaszát vásárló parasztját.^ (Nyugat, 1916. évf. 16. sz.) Ady akkor levelet írt. Kért, hogy nézzek utána a dolognak, küldjem el neki a naptárt, mert ó „fáradt, beteg, de nyugtalan". Ezt írtam: „Nem szeretem, ha ok nélkül bántanak, de még kevésbé, ha oktalanul bántok. Ezért szeretném látni és megmutatni az igazam". Csakhogy a levelet későn írta, sokáig jött s valahol Bécsben ért utol. Közben jött október, a forradalom s csak most került újra a kezembe a könyv, régi holmik közt, véletlenül. De most hova küldjem? Kinek? Megvan a könyv, a bizonyító betű. Megvan az igazság, Ady Endre igazsága. De hova küldjem? Kinek címezzem? Hol van a kéz, amely átvegye, hol van a szív, amely örüljön a maga igazának? így hát magam jelentem: vita volt, barátságos, csendes. Adyt támadták és Ady támadott. Betegségek, halál egy percre győztek rajta, de most a vitát a Mikszáth parasztjáról mellette döntötte el a legnagyobb perdöntő: az Idő. Tudom, hogy múló, semmi, kicsi dolog ez, de úgy érzem, hogy szimbólum leselkedik az eset mélyén. Jelentéktelen, kicsi per volt ez, de az idő Ady igazságát lobogtatja. És most talán jönnek a többiek, a többi diadalok, a perdöntésre váró nagy, nagy perek emberekkel, eszmékkel, sorssal és istennel.« Több mint tíz évvel a Nyugat hasábjain folyó vita után Rubinyi Mózes »É1Ő adatok a mese-motívumok vándorlására® című cikkében 9 visszatér a vitára. Röviden összefoglalja a Hátrahagyott Iratok sajtó alá rendezése során gyűjtött adatait, majd az alábbiakat írta: »Annál jobban meglepett, midőn Ady Endre, a nagy költő a Nyugat 1917. május 1. számában azt írta, hogy Mikszáthnak nem eredeti témája a kaszát vásárló paraszt. Én akkor felhívtam volt a költő figyelmét a kétségtelen tényállásra, ő kedvesen meg is köszönte közlésemet, de fenntartotta állítását és hozzátette, hogy egy falusi könyvtárban, régi élclap bekötött évfolyamában olvasta a Mikszáth-rajz forrását...« E sorok egyértelműek. Emlékeztetünk arra, hogy Ady Endrének az első megnyilatkozása után Alföldy Mihály figyelmeztetett a Hátrahagyott Iratokban közzétett adatokra. Alföldy Mihály álnév volt, Rubinyi Mózes álneve, a Nyelvőrben megjelentetett cikkeit írta alá többször Alföldy Mihály néven ... 9. 11,1929.178.1.
