Rejtő István: Mikszáthiáda. Cikkek, tanulmányok (A MTAK közleményei 29. Budapest, 1992)

Élmény és olvasmányélmény

98 öltöztetve megemlíti, hogy álmaiban a Tisza másik oldaláról »átellenben Kátay Laci integet jóreggelt.. .«

4 Az élmény kérdése e nyilatkozatokkal azonban nem jutott nyugvó pontra. 1917-ben Ady Endre Tömörkény Istvánról írott nekrológjában az elhunyt író komponáló erejéről szólva a következőket említette: »Tömörkény István több volt a művészfotografusnál, sőt nagyon komoly és jó író volt, ám még anekdotázni se tudott remekül. Mikszáthnak nem eredeti témája például a kasza-vásárló paraszt, de megcsinálta, viszont Tömörkény a klasszikus elő-rajz után is alig tudta a subát megvásároltatni a parasztjával. Nohát igen: a megkomponálás művészete nem adatott meg neki s minden filozófiája mellett az egészen nagy író felelőssége.. .«

5 A Nyugat következő számában, a Figyelő rovatban Alföldy Mihály Ady Endréhez írott levele látott napvilágot, amelyben a költőnek az imént idézett megjegyzéséhez, pontosabban a téma eredetének kérdéséhez fűz megjegyzést. Alföldy Mihály a Hátrahagyott Iratok 1. kötetében közzétett A szegedi kasza c. karcolatra hivatkozik, és ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy »a rajz első kidolgozásának alapja tehát igazi élmény - itt még csak szegedi magyarról beszél és nem a magyarról — s ezt az egyéni élményét csiszolgatta sokáig lelkében, míg az a tökéletes kis fotográfia lett belőle... Ez tehát eredeti témája volt Mikszáthnak s véletlenül éppen az a témája, mely egyéni élményből szakadva ki, jó alkalom arra, hogy a művészi teremtés belső munkáját ellessük...« Ady Endre a levélíró soraihoz az alábbiakat fűzte: »Kedves és érdekes ez a levél s én mégis kénytelen vagyok megismételni, hogy a kaszát-vásárló paraszt nem eredeti témája Mikszáthnak. Unalmamban, betegen, pár hónap előtt egy falusi könyvtár minden olvasható olvasnivalóját előszedtem, s megtaláltam a kaszát vásárló parasztot. Csak úgy művészietlenül, nyers torz-rajzként valahol, talán egy régi élclap bekötött évfolyamában. Most már kötelességem lesz utána nézni, mert fontosnak nem tartottam, s ma sem tartom ezt a dolgot. Lehet, hogy Mikszáth már újságcikke előtt ismerte, lehet hogy nem olvasta soha, de meglátta magamagának külön az ő parasztját. Mikszáth művészetén mit sem halványítana ha visszaemlékezett volna az olvasott egyszerű s nyers megfigyelésre. ígérem, hogy mégis utánanézek a dolognak, már mint irodalomtörténeti kuriózumként is érdekesnek. «

6 4. Szegedi Napló, 1910. jan. 11.8. sz. 4.1. 5. Nyugat, 1917. május 1.9. sz. 849.1. 6. Nyugat, 1917. május 16.10. sz. 943.1.