Vitályos László: Ady-bibliográfia 1896–1987. Kiegészítő kötet (A MTAK közleményei 28. Budapest, 1990)

Bevezetés

BEVEZETÉS IX A függelék A második kiadáshoz képest a kötethez új rész csatlakozik: a zenei feldolgozások (versmegzenésítések) kottabibliográfiája Nikodémuszné Nagy Mária összeállításában. E rész más címleírási szabály szerint, más rövidítésekkel készült, a kotta kéziratokat is számba vevő önálló gyűjtésen alapszik, ez indokolja a külön bevezetést és rövidítésjegyzéket. Kötetünk VIII. fejezete a megzenésítések és előadásuk irodalmát és híreit tartalmazza, a függelék pedig a kották leírását a versek betűrendjében. Kettőjük közül az utóbbi tekinthető teljesnek, az előbbi a feldolgozott periodikákból előkerült adatokon kívül csak A magyar zenei szakirodalom bibliográfiája megjelent köteteiből merít. A nevek és a verscímek a kötet mutatójából visszakereshetők. A kottabibliográfia a kritikai kiadás jegyzetei helyett nyújt tájékoztatást a zenei feldolgozások adatairól. Az adatgyűjtés lezárása két évvel későbbi, mint a bibliográfiáé. Mutatók A kötethez névmutató, Ady műveinek címmutatója és tárgymutató készült. A név- és címmutatóban a Függelék adatai is benne vannak. A névmutatóban a névváltozatot zárójellel, az álnevet, szignót egyenlőségjellel kapcsoltuk a névhez. Azonos neveknél más adat hiányában megkülönböztetésül zárójelben az előfordulás helyét (a lap címét) adtuk meg. A címmutatóba felvettük a Király István monográfiájában elemzett versek címét is. A tárgymutatóhoz a tételeket válogattuk. Mutatózás szempontjából a Tanulmányok, cikkek fejezetét tekintettük legfontosabbnak, mivel a többi fejezet eleve tematikus válogatás alapján állt össze. A tételek általában csak egy helyen szerepelnek. Az egy-egy tárgyszónál felsorolt tételszámok - különösen elvont fogalmak esetében - nem jelentenek teljességet. Ezért az olvasók figyelmét - különösen azokét, akik tanulmányaikhoz veszik igénybe a bibliográfiát - nyomatékosan fel kell hívnunk a monográfiákra mint az ismeretek együttes fonására, amelyek tartalmi gazdagságát a mutató nem tükrözi. Tárgyszóként kezeltük a tulajdonneveket is, ezeket a IV- VIII. fejezetből is kigyűjtöttük. A mutató összeállításánál nehézséget jelentett az annotációk színvonalkülönbsége és hiányossága. Köszönet illeti mindazokat, akik a bibliográfia gyíqtésében, szerkesztésében, leírásában és kinyomtatásában részt vettek. Különleges lektori teljesítményként értékeljük Láng József harminchat oldalas jelentését, amelyben a bibliográfiát tételről tételre vizsgálva igen sok hasznos tanácsot adott. Javaslatainak, kiegészítéscinek többségét felhasználtuk, kisebb részét, pl. a véleménye szerint nem megfelelő fejezetbe sorolt tételek helyének megváltoztatását (a tételek átszámozását) - sajnos - technikai okok és időhiány miatt nem tudtuk megvalósítani. Vitályos László