Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Szó-, fogalom-, hely-, névmutató

308 kellem, kellemetesség, gratum. Lat.magy.szót. G betű. [Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881., /itt: kellemet/] kellemességnek és kellemetlenségnek kútfejei 190 kellemetes, gratus. Lat.magy.szót. G betű: mennél nagyobb a' szomjúság, annál nagyobb az italban való kellemetesség is. 155 kellemetlenség 123, 128, 190: Miért vagyon, hogy minden erőszakos érzékenysegek, bátor azokat legkedvesebb dolgok okozzák is, mindenkor magokkal hoznak valami kellemetlenséget. 129 kellemetlenség, mely nekünk nem ártalmas /állatviadal/ 142 kemény harag gyakran gutaütést okoz 175 [Domby /1807/: Keményen szeret, szintoly keményen haragszik.] kemény test, corpus callosum 14 kendőzik orcájokat 201 kény, arbitrium, vivit pro arbitrio; kényjére él 263 [Elvonás az önkényén kifejezésből. Báránynál akarat, szándék, kedv, kénye-kedve értelmet kapott, s ilyen értelemben lett publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] kény, Tehát az sem áll az én kényemen, ha váljon be akarom e' venni a' nyomot, vagy nem. 99 kénytelen, necessarius-a-um, omissu telen fit ejus oppositum 263,1. még kételen. [Necessarius értelemben Bárány Péter publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.] kénytelen és kényes nyilvánkozások 23 kép 31, kivált 33, 271; vegyült 31; vegyült mellék 91; materiális 71; lélekzetes 71; fosztogatott 64—65; tsat 91; szomszéd 95; rész 64-65; uralkodó 95, 103; köz, közönséges 64—65; tulajdon 103; érezhető 33, 73; nemérezhető 33; homályos 77, 73, 97; világos 73; hasonló 94; nem igazi formájú 56; személyes azonosságé 49; szerkesztett 64—65; termés kép 269; egyszerű 64—65; össze társalódott 215, 216 [Valamely török nyelvből eredő honfoglalás előtti szó. Az asszociációs pszichológia alapszavaként vezette be a tudományos nyelvbe Bárány és így lett publikált szava. Hadi és más 1790, Szinnyei ifj. 1881.]