Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

187 A levélben (MTAK Ir. lev. 202/75) névnapi jókívánságait tolmácsolta és kérte a nemrég megalakult akadémia bölcseleti osztályába való felvételét. Feltárta a tudományhoz való hűséges voltát, tárgyilagosan közölte, hogy élete egész során művelte a bölcseleti irodalmat. Senecát fordított és a tudomány több ágát kidolgozta. A levél fényt derít a Jelenséges Lélek-mény sorsára is. Megtudjuk, miért maradt kéziratban. Egy jó év múlva, mint felesége leveléből kiderült, nagybeteg lett. 1827. október 29-én Széchenyi Istvánnak írt hosszú, keserves levélben panaszolta el Palásthy [Palásti] Zsuzsánna férje nehéz helyzetét és két kiskorú gyermekének nevelési gondjait. A levél fogalmazásából úgy tűnik, hogy nem tudta a kölcsön törlesztését fedezni és könyörögve kérte Széchenyi Istvánt a további részletek elengedésére. (MTAK Ir. lev. 202/76). A válaszokat nem ismerjük. Sem a kéziratirodalom (MTAK, OSZKRk, OL, BL, SL, SáL, HOM Dok. tár és a család miskolci anyagának) lelőhelyein sem Spira György személyes közlése alapján nem derült ki, mit válaszolt Széchenyi István. Annyit tudunk, hogy fiai megbecsült emberként élték le életüket (Emlékezés). Felesége pedig 1834-ben a mai Szabadság téri Subich-Bárány házban lakott Miskolcon (BL Városi adófizető polgárok. Lajstrom. 1834.). Miskolcon halt meg 1851-ben (Mindszenti templom halotti anyakönyve IV. 190. old.: 1851. február 10.) 80 éves korában. Bárány Péter 1829. július 26-án hosszú, nehéz betegség után tért ősei útjára. Enyhültebb politikai légkörben, s a tudományos munkálkodáshoz szükséges szabad, nyilt társadalmi feltételek védelmében valósulhatott volna meg életműve. Abban, hogy a Magyar Pszichológia felkutatására sor került, nagy része van Biró Ferencnek, a Korvinus Mátyás lektorának, aki feltételezéseknek nem adott lehetőséget és kitartott amellett, hogy a Korvinus Mátyás alapján a Magyar Pszichológiára gondolni lehet, de következtetéseket levonni nem. A Pszichológia felkutatásában köszönettel tartozom az útbaigazításért Berlász Jenőnek, a kézirat szives átadásáért és a legfontosabb irodalmi adatok közléséért Dr. Fülöpné Csanak Dórának. A lexikális adatok kiegészítését köszönöm Mészáros Istvánnak és Csányi László piarista levéltárosnak, kinek hasznos információi nélkül a piarista Bárány Péter környezete felderítésében sötétben tapogattam volna. A Magyar Pszichológia otthonra találásában köszönet illeti az utat mutató Vekerdi Lászlót és a kaput nyitó Rejtő Istvánt. Köszönöm Tőkei Ferencnek a szellemi inspirációt, a tárgyi segítséget és az erőt, amelyet hitbizományban kaptam tőle, s amellyel szeretnék az ügyhöz és hozzá méltóan sáfárkodni. A pályatétel 1789. január 31-én egy magyar nyelvű bölcseleti mű megírását hirdeti meg a Magyar Kurir. A közzététel a nyár közepén meginduló új lap, a Hadi és más nevezetes történetek előzetese. Valóban Görög Demeter és Kerekes Sámuel szerkesztésében június 7-én megjelent a lap, s innen tudjuk, hogy 1790 májusáig várják a pályaműveket bécsi szerkesztőségükbe. Az első helyezett munkáját kinyomtatják, 150 példánnyal és 30 arannyal díjazzák (Kókay, 1979. 125.).