Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

80 valami munkára**). Nem szükseges tehát, hogy a' tárgy az érzékenységnek fel-serkentésére mindenkor jelen légyen; mert arra aző képes jelenlétele is elegendő. Tsak ez a' külömbség vagyon közöttök, hogy a' tsupán tsak képzelt tárgyakk érdekléseik lankadtabbak; ellenben az igazi tárgyaké mindenkor elevenebek szoktak lenni. Innét-magyarázhatjuk-meg miért látsza[132.] -nak a'képzelésben türhetőkk leni azok, a'miket az érzésben korán se lehetne eltűrni. Például; Ha valami vérengző ütközetnek leírását olvassuk, nem anyira irtózunk, mintha azt szemeinkel látnánk. - Azt-is, miért kellemetes az elmúlt rosznak emlékezete. Azért rész szerent: mert azt elevenebben nem érezhetjük, hanem tsak a' mint a' képzelésnek lankadt érdeklése engedi. A' külső tárgyaktól gerjesztett érzékenységeket nevezzük külsőfck-, azokat pedig, melylyek a' belső eszközökk képzelés által való érdeklésebűi erednek, belsőknek. *) Jegyzés. Tapasztalluk a' meg élemedett emberekben: hogy ha meg emlékeznek fiatal korokban volt gyönyörűségekről, a' képzelés által valamenyire részesülnek ismét ugyanazokban, melylyckkcl a' megfogyatkozott, 's erőtlen eszközök által miat már nem élhetnek. **) Jegyzés. Tapasztalluk, hogy akár a' külső, akár a' belső érdeklések által gerjesztet kellemetlen érzékenységek színt' úgy meg vesztegetik az egészséget, mint a' testi fájdalom. Ilylyen a' félelem, szomorúság 's a' t. Az ért, kikk eleven kcpzelésck vagyon, vagy igen boldogok, vagy igen boldogtalanok. Boldogok, ha gyönyörködtető képekkel űzik el a' kellemetlen érzékenységekk kepeit. Boldogtalanok ellenben, ha a' kellemetlen érzékenységnek képeit meg szomorúbb, es rettentőb képekkel halmozzák. Minden belső érzékenységekk kútfeje a' képzelés. 126. §. Rendes érzékenységek. Ezekből világosan kitetszik, hogy az érzékenységekk meg imigyítése, nem tsak az érző eszközöktől, nem tsak a' tárgyak erdeklésének módjától, hanem főképpen azon rendtől függjön mely a' képzelés, és kép-társalás [133.] által okozott érdeklések, vagy egymást követik, vagy egygyütt vágynák (akár kivűlről, akár belülről essék az érdeklés). Azon részről tehát, a melyről több egymást követő érdeklésekből egy rend, az az: egy szorosabban egybe kaptsoltt Egész származik; tekéntetbe kell veni az érdekléseknek módját, léptsőit, tartósságát. Szintén erre kell vigyázni az egy üdejü érdekléseknél-is. - Ha két e"rdeklésünk vagyon, meg kell fontolni; ha egy, vagy töb tárgyaktól származnak-e'. Ha meg vágynák e' egy mástól válva, vagy tsak valamely harmadik szinbe folytak-öszsze? következőleg egyenként e', vagy egy foglalatban