Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

II. Könyv. Az Érzékenység' Tehetségéről

76 vagy az eszközt, mely késztődik, vagy azon képet, mely hez az érzékenység ragasztva vagyon. Gyakran nem adhatjuk, okát az érzékenységnek, es akkor neveztetik homályosnak. *) Jegyzés. Az egyenlő kellemetességű, vagyjcellemetlenségű érzékenysegeket nevezzük Egy szabásuakk (ejusdem módi) Egyetértőkk pedig, ha vagy tsupán tsak kellemetesek, vagy tsupán tsak kellemetlenek, de még is nem egyszabásúak^Ha az érzékenysegek valamennyire kiterjedtebb Nagyságúak, akkor Jiiv ódnak elevenekk. Ha pedig valamenyire megfeszűlteb nagyságúak, akkor erőszakosokk. Az eleven, és erőszakos érzékenységek, egy név alatt erősekk mondódnak. Ha erős erzékenysegben vagyon a' lélek, tehát felőle azt állítjuk, hogy indulatban (affectus) vagyon; ha pedig lankadtabb az érzékenység, akkor neveztetik felháborodásnak. 121 .§. Az érző eszközőkk munkájok az érzékenységekben. Valameddig nagyobb az esméret az érzékenységnél, úgy tetszik, mintha az eszközök a' főn kivűl meg tetszhető képpen ki nem nyilvánkoznának. De mihelyt az érzékenység többet nyom az esméretnél, azonal hathatósan közösködik az agy a' nevezetesebb inakkal, és a' mellben lévőkkel. A' kelle[126.] -metes érzékenysegekben úgy tetszik, mintha megkönnyebbülnénk; Szabadabban is lehetünk. A kellemetlen érzékenysegekben pedig el-szorít, elfojt valami bennünket, és nemű gyötrelmet érzünk. Amazokban szabadabb és gyorsabb a' vérnek kerengése, mint ezek ben; akár a' szívnek rugóssága gyengűljen el, hogy a' vért magától elegendőleg el ne verhesse, akar annak nyílásai szorúljanak meg. Ugyan azon rúgóssága a' szívnek jobban kíszteti, és eleveníti a' mi gondolatainkk eszközeit az inas húsokban nagyobb erőt, 's elevenséget érezünk, és minden elevenítő munkák job rendben folynak.*) A' kellemetlen érzékenysegekben fel-akad minden; meg merednek az eszközök, és ha a' ketségbe esés néha rend kívül való erőre bír, melyly erő inkább az innak rángotodásából ered, tehát igen el-badjadunk, 's néha el is ájulunk. Végre minden kellemetességnél, és kellemetlenségéi tapasztalunk különös tulajdon jelenségeket, úgy mint a' sírást, és az ágyék-hártyának rekkenését (diaphragma). *) Jegyzés. Ezt csak a' mértékletes kellemetességről kell érteni, mert ha az öröm felette erőszakos, szintén tsonkulast okozhat a' testben, vagy lélekben, mint akar mi erőszakos kellemetesség. [127.] 122.§. Az érzékenység mindenre nézve az eszközöktől függ. Milyen változások esnek az eszközökben, ha az érzékenység meghaladja a' mértéket. Hogy pedig az érzékenységnek, mind lételekre, mint léptsőjökre, és nemeikre nézve is