Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

56 az én eszközeim, vagy az egyindűlatú inak által, vagy a' többi inak által is egyet értenek. Példáúl, az [89.] inakk ötödik párja mindenfelé ereszkedik: az izlő eszközbe, az orrba, a' gyomorba és a' szemekbe is. Hasonló képpen sok inak közösködnek egy mással, az ő eresztékjeik által, melylyek gyakran egyből kibújván a' másikban tűnnek-el. Azért támadnak a' mi eszközeinkben néha oly' érzések, melylyekre semi féle külső tárgy nyomot nem tett, tsupán tsak a' más inak által közlött érdeklés miatt. *) Jegyzis. Innct származik, hogy némelykor valami émclygő szag a' gyomrot hányásra erőlteti; hogy néha történetből megrettenünk, azaz: minden inas-húsokban rcszketcgség támad; hogy ha az üveget vas szeggel tsikorogtatjuk, egesz testünkben fel-borzadunk; hogy némely emberek ha bizonyos állatokkal egy házban (szobában-hajlékban) vágynák, azonnal elbágyadnak, bár azt ne lássák is. Innct lehet talán sok ösztön-szabású nyilvánkozásokat is meg magyarázni. Például: hogy némely ember gyomrából nem szenvedhet más valakit, bátor soha semit se vétett légyen is neki. 85.§. A kép-társalás. Valamint rendes az érzésekk úgy rendes a* képzetekk folyása is. De ezeknek kútfeje nem tárgyas, hanem éppenséggel alányos (subjectivus), azaz: ezekk kútfeje nem függ a' tárgyaktól, hanem tsak azon alanytól, melylycl érez és képzel. Egy képzelés bizonyos szabások szerént a' másikra vezet benünk, amit a' képzelés' törvényeinek, vagy is a' kép társalás törvényei[90.] -nek nevezünk azért, mert azokk foglalatjai, melylyek szerént egyik a' másikat nemzi, társaiásnak neveztetnek. Mivel pedig ez (a' lélek' igen fontos és különös jelenségeinek megfejtésére) mintegy kúlts gyanánt szolgálhat, méltó, hogy annak okait, törvényeit, külömbségeit. és folyadékjait helyesen megvizsgáljuk. 86.§. A' kép társaiásnak okáról - állományok. A' kep-társalásnak okában meg nem egyeznek a' lélek-vizsgálók (Lejekményesek_ LejejOudornány-osok} mert némelylyek fiziologiás. némelylyek lélektudományos okát akarják ennek adni. Az előbbiek közül Hobbes azt állítja: hogy a' kép-társalás a' velőben a' gondolatok' szüntelen mozgásából származik. Hartley azt tartja, hogy a' velőben való lüntázások egybe-ütközzenek. Des Cartes, Loke, Malabranche úgy vélekednek, hogy a' mely bélyegeket magokk rendre kivájnak az agyban az élesztő lélekzetek, azokon ismét által futnak. Bonnet pedig és Condillac azt gondollák, hogy az agynak apró fonálkai bizonyos képpen egybe-kötetődjenek. Az Utóbbiak közül Tiedemann a' képtársalást állitja rész szerént az ő tárgyas foglalatjaiban leni; rész szerént (Genuai Antal-