Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

52 [13.] -zásokat hamis el ragadtatásokat, jelenéseket, boszorkányokról es ördöngosőkről költőt hamis történeteket, kisértet' járásokat, 'sa't. melylyeket a' tudatlanok fejéből azért nehez kiverni, mert rész szerént nem tudják, miket tehet a' képzelés, rész szerént pedig mivel gyermek korokban mindgyárt remitő képekkel (Rémekkel=Dugonics Lemur)rettengetek őket a' tudatlan anyák es dajkák; melylyek idővel az-után méll gyökeret vernek a' természetben. Azért félt éjtszaka Hobbes a' kísértetektől (léjekrettektőli bátor nem hitte, hogy Isten vagyon. *) Jegyzés Ezeket volta képpen meg nem lehet magyarázni, meglehetne pedig, ha mint az ilylyetén történetekről, mint ezeknek környül állásairól bővebben tudósodhatnánk. 77. §. A' Képzelésnek nemei. Mint eddig a' képzelésnek tehetségét közönségesen vizsgáltuk meg, most már különösen. Ennek két ágai vágynák: a' képzelődés (phantasia) és emlékezet (memória). Ezen osztálynak oka maga a' lélekk ereje, mely szerént ő vagy kényére tsinál maganak képeket, 's kedve szerént el változtatván azokat, magában képzeli, vagy úgy képzeli, az az maga' elejébe teszi, mint a' képek az érezhető nyomokból eredtenek. Az előbbenyi történetben a' lélekk képzelődése, az utóisóban pedig anak emlékezete nyilvánkozik-ki. [82.] 78. §. Annak munkája. A' képeklc önkenyes el-változtatása abban áll, hogy a' lélek, vagy el választja azt, a' mi a' képekben egybe=kaptsolva vala, vagy össze kaptsolla azt, a' mi azokban el vala választva. Az elsőt nevezzük Fosztogató tehetségnek (facultas abstrahendi) az utólsőt pedig Költő-tehetségnek (facultas fingendi). Az első tehetség által a' lélek maga elejébe teszi egyenként a' képekk részeit; azokból bizonyos részeket ki hágy, vagy meg nem határoz, hogy így azon képek töb tárgyakhoz is tartozhassanak. Meg-esik tudniillik, hogy az egyenkéntes (egyenként való) (singularis) tárgyakk képeik hasonlatosságok miatt egy igen vegyült képpé válnak. Dylyenkor ered egy harmadik közönséges kép, mely minden tárgyhoz hasonló ugyan, de azon jegyeit elvesztette, melylyekkel minden egyenkéntes tárgyakhoz hasonló volt. Az ilylyen képek tehát közönségesek, vagy érezhető fosztogatások, melylyek mint a' gyermekben, mint a' kutyában meg vágynák. 79.§. A' költő-tehetség. A' költő tehetség által (a' menyire ez tsak al-tehetség) a' képeldc fosztogatott részeik egy olylyas képzelette válnak, melylyek az érezhető világban nem talalkoznak. Sőtt a' közönséges képekből-is szint' oly' szokatlan képeket készít. Az ilylyen képek neveződnek képzeményekk (phantsama). A' Felső költő tehetségben pedig, melyben az elme kész akartva,