Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

39 foglalatnak, hanem tsak a' hasonlításnak, es egyeztetésnek (comparao

6). Ezen formatói nem függ a' tárgyak' lehetőségének (possibilitas), hanem tsak a' foganatok' lehetősségének Hahogysága (conditio) Magában foglalla mind azokat, a' mik a' képeknek lételére előre kévántatnak, az=az: a' képekk leg első formájakat; mint pedig a' képeknek egymásra való tekénteteket. Azon foganatokat, melylyek ezen formából származnak, nevezzük kepes (hasonlatos) Kant szerént, Meggondolat' foganatjainak (conceptus reflexionis). Ide tartoznak tehát: a) A' léteinek, és a' nem léteinek képe (existentia, TTexistentia) az az: a' vagyonosnak, es hejányosnak képe (negatívum). b) Az együttléteinek, és a' foglalatnak kepe. c) A' mekkoraságé, és minéműségé, d) Azonosságé, és külömbségé, e) Az egyezeté, és ellenkezeté (consensus-repugnantio) f) Az éppenségé, és közé (absolutum, relao)*"^ g) A' materiájé, és formájé. Ezen foganatok se tesznek magokban sémit- is, hatsak valami mást nem gondolunk alattok: mert tsak azon közöket jelentik=ki, melylyekkel a' mi eszközünkre tekéntenek. [57.] 51.§. A' jelenséges foganatok, érzés felet valókká, az az: (jelenségtelenekke) Mivel mind ezen igazi, és képes foganatok, magokban sémit sem tesznek, hatsak azok alat valami erezhető matériát nem értünk: tehát semi tárgyat sem esmérhetünk-meg, hatsak az nem valami érezhető jelenség (tünemény) (phoenomenon). A' jelenségekk sómája neveztetik érezhető világnak (orbis sensualis). A' menyire ezen érezhető világnak tárgyait illetik ezen foganatok; a' szerint neveztetnek jelenséges foganatokk (conceptus imanentes). A' szerént pedig, a' menyire ezen érezhető világon kívül lévő tárgyakat illetik, melylyeket (mint a' jelenségeket) érezni sem lehet, és a' melylyek semi jelenségekben se találkoznak, neveztetnek érzésen kívül valókk (trnscendentalis) Kant szerént a' tiszta értelem'' foganatjainak, (raones*"

1"^ intellectus puri). Világos dolog, hogy az érzésen kivűl való tárgyakról éppenségesen sémit nem tudhatunk; hanem tsak azt esmérhetjük-meg azokban, a' mi a' foganatnak közét jelenti. 52. §. Jelenségtelen foganatok. Olylyan termeszetüek a' foglalatról való foganatok, hogy ha azok közül egyet elő-adsz, azónal legalább két tárgyat kell gondolnod, melyre a' foganat tekénthessen. Ha pedig az olylyan foganat egyszer 's mind formája, vagy hahogysága ^ comparatio helyesen: condicio "tód* relatio ddttttr rationes