Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalom és az Utószó rövidítéseinek feloldása

252 Descartes Descartes, René: Válogatott filozófiai művek. Ford.: Szemere Samu. 2. kiad. Akadémiai Kiadó. Bp., 1980. 240 p. Diószegi 1957 Diószegi Vilmos: Dobbal való kötés-oldás. Néprajzi Közi. 1957. II. 128— 134. Diószegi 1978 Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978. 142 p. + 41 kép. Dobossy 1963 Dobossy László: A francia irodalom története. Bp., 1963. Domby 1807 Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel nyelve. 33—69. In: Domby Sámuel élete és munkássága. Akadémiai pályamunka. 95 p. + 18 t. 1983. Szótárral. Szótár nélkül. 1. Gyárfás 1983. Domby 1794 Domby Sámuel: Orvosi tanítás a gyermekek' nyavalyáinak meg-emérésekről éd Orvoslásokról. Pest, 1794. Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Corvina. Bp., 1981. 261 p. Dugonics 1891 Dugonics András följegyzései életéből. Olcsó Könyvtár. Bp., 1891. 210 p. Dümmerth 1987 Dümmerth Dezső: Horváth István ifjúsága. Egyetemi élet Pesten a napóleoni időkben. 301—341. In: Dümmerth Dezső: írástudók küzdelmei. Panoráma. Bp., 1987. Éder Zoltán 1978 Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Akadémiai Kiadó. Bp., 1978.315 p. Emlékezés Emlékezés a Debreczeni Bárány család néhány tagjáról. Kiegészítés a családfához. D. Bárány Gyula, 1940. 11 p. Miskolc. Kézirat. Hermán Ottó Múzeum Dokumentáció-tár. (60.134.1 sz.) Énekeskönyv a magyar reformátusok használatára. Próbakiadás. Bp., 1957. 756 p. Erdélyi 1854 Erdélyi János: Szilasy János filozófiai tanulmánya. Bírálat. 117—125. In: Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. Sajtó alá rend.: T. Erdélyi Dona. Vál, szöveget szerk.: T.Erdélyi Ilona és Horkay László. Bp., Akadémiai Kiadó. 1981. Erdélyi 1851 Magyar közmondások könyve. Szerk. és kiadja: Erdélyi János. Pest, 1851. 461 p. Fábián Pál Az akadémiai helyesírás előzményei. Akadémiai Kiadó. Bp. Fejér 1807 Fejér György: Anthropologia vagyis az ember esmértetése. Budán a Kir. magy. Univ. betűivel. 1807. 257 p.