Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Irodalmi, történeti és költött személyek

239 alapján ír. Nagy hatással volt Fejér Györgyre (1807) és Lenhossék Mihályra (1816) általuk a magyar antropológiára és fiziológiára. (Szemere Samu: Hegel Encyklopedia II.) A megismerés folyamatában vitába száll vele Bárány, p. 119. A nevezetes bolondok leírása alkalmával ugyanazt az esetet ismerteti, (kinek lábszárai szalmából volnának) amelyet Fejér György (1807. p. 252.). HARTLEY, Dávid (1705—1757) az asszociációs pszichológia első művelője Joseph Pristley-vel együtt. A pszichológiát az idegrendszer vizsgálatával kötötték össze. Bárány vitába száll vele a képek termésével kapcsolatban, p. 70-71. HOBBES, Thomas (1588-1679) angol filozófus. Gyakorlati szellemben írt könyve az Of liberty and necessity (1656) hatással volt Rousseaura, Spinozára, Comtera. Leibniz is nagyra becsülte. Bárány a De homine (1658) című művében ismertetett percepció elmélettel száll vitába, p. 70—71. Továbbá védi vele szemben a szabad akarat tényét, p. 90. HOME, Henry (1696-1782) angol filozófus és esztéta. Lord Kaimes címmel skócia egyik főbírája lett. Lélektani úton kutatta az esztétikai ítéletek mivoltát. Bárány a képtársalással kapcsolatban az egy rendszerben lévő képek együttes felserkenésének leírásánál igenlően hivatkozik rá, p. 90. HOMÉROSZ (i.e. kb. 8. század) a görög irodalom első nagy költője. Nevéhez fűzték az Iliász és Odüsszea alkotását, p. 87., 100. HORATZIUSOK, ókori patrícius nemzetség a régi Rómában. Legősibb tagjai a három Horatzius, Publius Horatziusnak egyszülött fiai, akik a Curiatiusok ellen Alba Longával szemben Róma uralmáért síkra szálltak. Kettő elesett, a harmadik csellel elejtette mindhármuk ellenfelét. Huga megsiratta az egyik Curiatust, ezért ő győzelmi mámorában leszúrta. A nép a gyilkosság vádja alól felmentette. E mondában Neibur a római naiv őseposz egyik töredékét látja. Nagy irodalmi hagyománya van. Bárány is felségesnek találta H. tettét (160). HORATZIUS, Quintus Flaccus (i.e. 65-8) római költő, a legkiválóbb ókori lírikus. Bárány Péter a látás fontosságára hivatkozva idézi, p. 160. HUME, Dávid (1711—1776) angol empirikus filozófus, történész, közgazdász. Nagy hatást gyakorolt a magyar piaristák oktatási szemléletére, így Bárány Péterre is. Konkrétan a képtársalásnál hivatkozik rá, p. 92., de könyvéből kitűnik, hogy Hume filozófiáján nőtt fel. Hume: Traite on humán nature (1739—1740) című műve vezérkönyvként szolgált munkájához. JA VERNIER megállapítását idézi, miszerint száz európai katona ezer indust elverhetne, p. 206. KANT, Immánuel (1724-1804) német filozófus és természettudós. Königsbergben született, élt és halt meg. Bárány ismerhette a Kritik der reinen Vernunft (1781) című