Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

I. Könyv

23 [13.] II Szakasz. Az Esméretnek tehetségéről közöm =ségesen, nevezet szerént. a' Termő (productivus) Tehetségről. I Rész Elő-járó Magyarázatok. 17. §. Kép. Tárgy. Jegy. YY. Semmit sem esmérhetek-meg, ha tsak valamit nem képzelek magamnak. - Az, amit ma­gamnak akár mi valamiről képzelek, Képnek (Idea), a' mit a' kép által magamnak kép­zelek, Tárgynak (előzménynek) (objectum), és a' mit a' tárgyban tapasztalhatok, 's meg-külömböztethetek a' képre nezve, Jegynek (nota), a' tárgyra nézve pedig megha­tározásnak (determináo) mondatik, vagy az egész képre (idea totális) nézve részképnek (idea partialis), mely tudni-illik az egész képeknek része. — Látjuk ime, hogy az egész kép más áprob képekből áljon öszsze; ugyan azért olylyan képeket szerkesztetettek­nek^ (idea composita), és ha ezeket más kepekre már fel nem lehet fejteni, akkor egy­szerűnek (idea simplex) hívjuk. [27.] 18.§. Vágynák a' lélek' esméretének léptsoji. A' lelek külömbféliket, és külömbféleképpen képzel magának; azaz: vágynák az ő esme­retének léptsoji. Gyakran nem is tudnám, hogy valami kép forog az eszemben, ha tsak azt azon képnek folyadékjai meg nem mutatnák. Például: a' sebes irónák fejébe vágynák ugyan minden betűknek képei, melylyeket a' papírosra tészen, de ő neki úgy tetszik, mintha egyik betűnek képe se volna eszében. Gyakran tudom, hogy valami kép forog az eszemben, de nem tudom mi legyen az. Példáúl: az elev érzésekben (presensio). Némely­kor inkáb ki tetszik az elmében valami kép, azaz: inkáb megmondhatom, mi nem lé­gyen, mint mi legyen a' kép. — Peldáúl az olylyan tárgyokban, melylyekről azt szoktuk mondani: ej' a' nyelvemen forog 's a' t. Gyakran úgy elmerülünk valami tárgyról való gondolkodásba, hogy bátor azt hallottuk, láttuk légyen is, még se mondhatnánk meg, mit hallottunk, mit láttunk; sőt gyakran el is felejtjük, mit evénk, hol valánk 's a' t. Az ilylyen képek neveztetnek homályosoknak (idea obscura); hogy megkülömböződjenek a' világos (clara) képektől, mely­az eredetiben: szekesztetetteknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom