Gyárfás Ágnes, Bárány Péter: Az első magyar bölcseleti mű és története. Jelenséges lélekmény (A MTAK közleményei 27. Budapest, 1990)

Bé-Vezetés

Bé-Vezetés [1] 1. §. Eredete a' Lelekménynek. A' Termeszeinek visgálóji, valamint a' Világ'térjén lévő testekk, úgy nem külömben annak is, a' mit az Emberben Léleknek, mondunk, tulajdonságait, munkájinak törvé­nyeit, erejét, 's jelenségeinek' (phoenomenorum) módjait kinyomozták. — Az ily kép­pen gyűjtögetett esméretekből (cognitio) Származott egy különös tudomány, melylyet mi Lélek-ményk (Lélek-tudománynak) (Psychologia) nevezünk. - Mivel pedig ezen es­meretekre kettős út vagyon: tehát a) Kétféle _ a' Lélektudomány, Jelenséges tudnillik és okos. Amaz tsak az öt érző eszközökk (műszerekk) tapasztalásain épül: ez pedig egy okos Lönynek (ens) foganatjából (conceptus) tsupán tsak okoskodások által ered. Itt tsak a' Jelenséges Lelektudo­mányról (Lélek-ményről) beszelünk. 2. §. Források A' Lélek'visgáló ezen forrásokból merítse az esméreteket: [2-] a) Az önnön-esmérésből. Az önön-esmérésből (cognitio sui), az az tekéntetbe vegye önnön gondolatjait, ér­zékenységeit, és kévánságait 's a' t. b) A' többi emberek' esméréséből. A' többi emberek esmeréséből, azaz: ne tsak magát igyekezzen megesmérni; hanem jól megvisgálja azt is, mikép' gondolkodnak és tselekszenek más emberek is. c) Az emberi Nemzet' történeteiből. Az emberi Nemzetnek törteneteiből, azaz: jól által-nézze, mind a'pallérozot, mind a' vad Nemzetekk Históriáját; meg hatarozván mindenben a' pallérozásnak, és vad­ságnak' külömbözeteit. d) A' Barmok' természeti Históriájából. A' Barmoknak természeti históriájából, az az: jól megvisgálja a' barmokk tehetsé­geit, indulatjait, ösztöneit (Instinctus) tselekedeteit 's a' t. Mert a' természet ere­dendően külömböző elegyítésekben teszi- ki itten a' Lélekk erejét a' mi visgálá­sunkra, következőkeppen könynyebb útat nyit a' barmokban lévő jelenségekk széllel-szedegetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom