Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)
II. Első küldetés
82 érvényű törvényről, mely magántársaságok alapítására adott engedélyt utak építéséhez, s mely törvény előre jelezte az adriai magyar kikötőhöz vezető utak megépítését. Az 1840-es évek elején tanuja volt az Országos Iparvédegylet születésének, s jól ismerte a "Magyar Kereskedelmi Társaságszervezőit, mely sok szempontból hasonlított a Védegylethez. A Kereskedelmi Társaság létrehozásának ötletéről a nyilvánosság először Kossuth radikális liberális túlzóan hazafias lapjának, a Pesti Hírlapnak 1843. szeptember 1-jei és 4-iki számában olvashatott. Az ötlet Szabó Páltól egy dél-magyarországi kereskedőtől származott, aki három programpontot hirdetett meg: 1/ A Dunától az adriai Fiúméig vezető vasút megépítése; 2/ Fiume újraépítése és átszervezése, hogy nagyarányú nemzetközi kereskedelem befogadására is alkalmas legyen; 3/ Egy nemzeti kereskedelmi társaság megalapítása. 2 Kossuth azonnal magáévá tette az ötletet és újságjában kampányt kezdett mind a kereskedelmi társaság létrehozásáért, mind a Duna alsó szakaszát Fiumével összekötő vasút megépítéséért. Tengerre magyarok! - a híres kossuthi jelszó visszahangzott az egész országban. Kossuth megbízta Szabó Pált, hogy részletesen dolgozza ki a javasolt Kereskedelmi Társaság alapszabályait, s ő maga sem volt rest társait felrázni az 1843-as diétán. Blackwell - amint azt a (II. c.) résznél látni fogjuk - nemcsak, hogy tudott Kossuth és Szabó terveiről, hanem Szabóval többször is beszélt róla az országgyűlési ülések szüneteiben. Blackwell - miután magánzóból félhivatalos megfigyelővé lépett elő - a Társaság sorsáról aprólékosan beszámolt. A diéta egyik albizottsága megvizsgálta és jóváhagyta a terveket, így a Társaság 1843. december 3-án megalakult. A részvények gyorsan elkeltek, Battyány Kázmér elvállalta az elnöki posztot, Szabó Pál pedig igazgató lett. Ebben a heves, tevékenységi lázban égő atmoszférában Blackwell két egymással összefüggő szervezet létrehozásába fogott, melyek első pillantásra az Anglia és Magyarország közti kereskedelmet kívánták előmozdítani, kétségtelen azonban, hogy Blackwell egy kis személyes hasznot is remélt belőlük. 1. A Magyar Kereskedelmi Társaságot Blackwell National Commercial Association-nek vagy Commercial Company-nak nevezte. (Az utóbbit ld.: Blackwell Gordonnak, Prcssburg, 10 May 1844 PRO F. O. 7/315). 2. Széchenyi I. írói és hírlapi vitája Kossuth ÍMjossal, Budapest, 1930, CX. old.
