Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

51 Az 1830-as évek végén az angolok érdeklődése megnőtt Magyarország iránt. Olyan mágnások, mint például Széchenyi vagy Wesselényi vonzották a brit szakembereket és kereskedőket: hídépítők, hajóépítők, lótenyésztők, idomárok, zsokék, gépészek jöttek Magyarországra. A magyar értelmiség köreiből is többen ellátogattak Angliába, mint például a jogász Szalay László, az esszéista Pulszky Ferenc, vagy a liberális politikus Szemere Bertalan. Barátságokat kötöttek s cikkeket írtak a tapasztaltakról, melyekbe Albion mint a haladás bajnoka, s a civilizáció csúcsa szerepelt. A tudós Schöpf Ágoston pedig angol nyelven számolt be a pesti árvízről, mely éppen 1838-ban, a nagy pesti árvíz évében jelent meg. A kölcsönös érdeklődés tehát egyre nőtt. Ehhez járult a gazdasági fejlődés vágya a magyarok, s az anyagi haszoné, az angolok részéről. Látni fogjuk, hogy egyes kereskedők és vállalkozók hogyan próbálkoztak a valós és potenciális magyar piacon, hogyan lett a laissez-faire gazdaságfilozófiája követendő vagy elvetendő elv, s hogyan vétózták meg az osztrák közigazgatás irányítói a brit árucikkek szabad forgalmát elősegítő próbálkozásokat. 1839-1840-ben, azaz úgy négy évvel Mr. Quin gőzhajóutazását követően, Miss Júlia Pardoe, a jól ismert útirajz író és regényíró, a Traits and Traditions of Portugál" (Portugália jellegzetességei és tradíciói), a "The city of the Sultan" (A szultán városa), a 'The Beauty of Bosphorus" (A szépséges Boszporusz) és sok más népszerű könyv szerzője

1 úgy határozott, hogy a kíváncsi brit közönség érdeklődését kielégítendő, az egzotikus föld leírása érdekében beutazza Magyarországot. A körülbelül tizennégy hónapig tartó utazását leíró három kötetes munkát politikai jellegű megjegyzéssel kezdi: azért nem nevez meg bizonyos magyar személyiségeket, mert így csak egyedül ő felelős a könyvében kifejtett nézetekért. Ezzel utal arra, hogy védeni kívánja őket a rágalmazástól vagy cenzúrától. Ennek ellenére a nevükön is szerepelnek, mint például az első kötet XIX-XX. fejezeteiben "Count Ladislaus Teleki" vagy "M. de Deák".

2 A harmadik kötet függelékében két polémikus parlamenti beszédüket is közli a "törvényes szólásszabadságról" (ami feltétlenül liberális nézőpontra utal), Széchenyi grófnak a békéltető záradékával, aki mint konzervatív radikális politikus gondot fordított rá, hogy a liberálisok diétái szereplésén enyhítsen a bécsi hatóságok szemében. Miss Pardoenak információi feldolgozásában, értékelésében sok magyar volt a segítségére, de leginkább az irodalomtörténész 1. The Hungárián Castle (A magyar vár), London, 1842. The Recollection of the Rhine; the River and the Desert, stb. 2. J. Pardoe, The City ofthe Magyar, London, 1830, 3 kötet. 1. köt. 252-308. old.