Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

47 mégis különálló királyság, sajátos törvényekkel, bíróságokkal és privilégiumokkal.'! Beudant ezután kifejti a Habsburg uralkodó és a magyar nemzet összekapcsolódásának természetét, a nádor hivatalát és tevékenységi körét, a diéta jogkörét és funkcióit, s alkotmányos illetve akkori korlátait, a király végrehajtói hatalmát, s annak gyakorlását tanácsa segítségével, a Magyar Kancellária által, mely Bécsben székel. Megjegyzi, hogy a királyságban helytartótanács, vagy államtanács működik Budán, a nádor irányításával, s kapcsolatot tart a megyei igazgatással, s hogy a határvidékeknek külön adminisztrációja van, a bécsi Haditanács irányítása alatt, sőt tud a városokat igazgató különleges törvényekről is. Megjegyzés nélkül hagyva közli, hogy a közbevételek (a bányákból, állatállományból, földből, kereskedelemből)2 származó pénzbevétel "kizárólag a szabad városok polgárait és a parasztságot sújtják; a nemesek fel vannak mentve a teherviselés alól". Beudant felsorolja, hogy az egyetlen adó (a háborús adóbehajtás) kivételével, mennyi privilégium illeti a nemeseket: részvétel az országgyűlésen, a földtulajdon örökös használati joga, hivatali tisztségek betöltése, robot igénybevétele. A parasztok kötelezettségeiről optimista képet fest: a paraszt szabad és elégedett, jól él a földesuraktól bérelt földjén, szívesen fizet érte robottal és tizeddel; terményének nyolc-kilenced részével szabadon rendelkezik és nyájait és csordáit gyerekeire hagyhatja. Beudant szerint a parasztok életkörülményei "nem rosszabbak mint sok francia parasztéi." Könyvében Beudant a bölcselet diákjának nevezi magát, akinek legfontosabb dolga az új tények összegyűjtése. Könyvének kezdő fejezete az Utazás Párizsból Bécsbe (36-48. old.) az egész műre jellemző, amennyiben azt nézzük, hogyan mutatta be Bécset, mint a Habsburg birodalom fővárosát. Az Utazás Bécsből (1818. május 26-iki kezdettel) az osztrák emberekről szól. "Az osztrákoknak Magyarország egyenértékű Szibériával", magyarázza a bölcselet diákja. Átutazik Pozsonyon (Pressburg) és elfelejti megemlíteni, hogy a város a magyar országgyűlés székhelye. Nyitra érintésével ellátogat FelsőMagyarországra és úgy találja, hogy a parasztok illő magaviseletűek, s a földesurak több nyelvet beszélnek; Gimesben Forgács gróf vendége. Újbánya környékének bányáiban geológiai és meteorológiai megfigyeléseket végez, onnét Selmecbányára (Schemnitz) megy. 1. Ibid., 24. old. 2. Ibid., 25. old.