Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

I. A küldetések előzménye

35 naplóból lett regénnyé, Boswell Corsican Journal-fa [Korzikai útinapló], mely típusának kiváló példája, s Byron Childe Harold-fa, ezt az útleírásból formált verses regényt. Ezek mindegyike kettős tükör. Miért? Először is mert az utazó, azáltal, hogy megpróbálta leírni első benyomásait, s a benyomásokon keresztül azt remélte, hogy - észrevételei által - saját magának új vonásait is megismerheti. A vállalkozó kedvűek, mint például Bowring vagy Burton, olyan helyeken jártak, melyek leírása felért felfedezésükkel. Az egyszerű utazó az Európai Nagy Utazás egészét vagy nagy részét végigcsinálta, s ellátogatott mindenhová, ahová a képzelete vitte, vagy összegyűjtött mindent, ami "tudását" vagy "tanulmányait" szolgálhatta. A tehetős fiatalembereknek az utazás felnőtté válásuk egyik elfogadott részét jelentette. Az utazás során a tehetséggel megáldott ifjú megtanult egy-két nyelvet, bár mindennapos dologgá vált épp egy olyan nyelvnek az ismeretével dicsekedni, melyet alig ismertek. John Bowring, Blackwell ismerőse, saját állítása szerint beszélt magyarul

1, s maga Blackwell egyszer azzal kérkedett, hogy húsz nyelven tud.

2 Ha a Nagy Utazás a nevelés részét képezte, méginkább így volt ez a katolikusok számára, akik nem vehettek részt az egyetemi oktatásban, mint Blackwell esetében is történt. Valószínűleg egy magántanár oktatta, aki talán a napló "G"-jeként szerepel, az a Gerard atya, akihez az Emery levelek egy részét írta. Az utazók naplóikat - s ez a tükör másik oldala - nemcsak egy kedves olvasójuk kedvéért írták: fél szemmel az utókorra néztek, az utókor elismerése megadatott, ha a naplót felfedezték (esetleg újra felfedezték), s megbecsülésük jeléül kiadatták. Ez a gondolat Joseph Blackwell-től sem járhatott távol, amikor, 67 éves korában, 1865-ben úgy határozott, hogy a fiára, Róbertre hagyandó iratok közé Naplófa is beveszi.

3 Ugyanabba a csomagba tette a verseit is. Habár verseinek színvonala valamivel alatta marad jó prózájának, a véletlen szeszélyei folytán éppen költeményeiből jelent meg egy bő válogatás 1936-ban.

4 Mivel a Naplóból csak egy hosszú, az 1822-es évből félévnyit felölelő töredék maradt fenn, a költemények, melyek mind dátummal vannak ellátva, fontos életrajzi bizonyítéknak számítanak, mert sokukon Blackwell tartózkodási helye is szerepel. Segítségükkel nagyjából nyomon követhetjük Blackwell kontinentális 1. J. Bowring, Poetry ofthe Magyars, London, 1830, Bevezetés, VI-VIII. old. 2. Blackwell Emerynek, 1837. január 6. EMERY 3. Blackwell Mss. Ld.: Bevezetés 4. E. Horváth, op. cit.