Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

VI. A küldetések után

251 saját Magyar küldetések c. kötetének kéziratához (HM); (d) és néhány anekdotát Kossuth rovására. Ezt az oldalvágást felfoghatjuk toldalékként ahhoz a még egészebb leíráshoz, amelyet a magyar vezető kap Batthyánytól a könyv fő részében. A kötetet két dokumentum zárja: Kossuth beszéde az olasz kérdésről

1 melyet 1851. november 19-én angolul is kiadtak a The Times-ban (és gróf Batthyány Lajos egy levelének egy részlete) melyet angolul a Kék Könyvben adtak ki, 212. oldal, és amelyet eredetileg Blackwell vitt Palmerstonhoz. A Characteristics nagyon mulatságos, helyenként maró (Pulszkyról, Kossuthról, Czinderyről), de egészében véve csevegő anekdota gyűjtemény a magyar reformkorszak és a forradalmi mozgalom főbb alakjairól. Amiért még kiadatlan a mű, az főleg a Kossuthról szóló elutasító, gúnyolódó hangnemnek köszönhető. Nemcsak a történészek találták nehéznek egy Kossuth-ellenes könyvet támogatni; Kossuth Magyarországon akkora népi hős volt - és még ma is az -, hogy egyetlen magán- vagy állami kiadó sem vállalja, hogy bármit is kiadjon egy olyan érzelemhullámmal szemben, amely még mindig körülveszi Kossuth nevét. Habent sua fata libelli - a klasszikus mondást nem lehetne semmi másra jobban alkalmazni, mint Batthyány másik könyvére, The History of the Hungárián Revolution (A magyar forradalom története). Blackwell elvesztette szem elől a kéziratot, amikor - amint ezt már láttuk - barátja, Callow átadta azt Batthyány Gusztávnak. 1913-ban Szalay Gábor, Szalay László leveleit publikáló kötetének

2 jegyzeteiben megjegyzi, hogy a Batthyány kézirat egy bizonyos Miklós Ödön birtokában van. Ó egy bizonyos Tóth Lőrinctől kapta a kéziratot azzal a kikötéssel, hogy az nem publikálható egy bizonyos későbbi időpontig. Tóth Szapáry Gézától kapta a kéziratot, aki viszont édesapjától, Szapáry Antaltól, Batthyányiné (szül. Keglevich Augusta) első férjétől. Sajnos, amikor a jelen könyv szerzője elkezdte kutatásait ez ügyben 1978-ban, a kézirat megint nyomtalanul eltűnt.

3 1. Pozsony, 1848. június 21. 2. Szalay, Gábor szerk.: Szalay László levelei, Bp. 1953. pp. 170.-171. 3. "Sajnos, a kézirat nyomtalanul eltűnt" (Dr. Gál I. Kabdebó Tamásnak, 1978. december 23.) Tóth Lőrinc Batthyány barátja volt, aki 1893-ben először írt a Blackwell-Batthyány együttműködésről. (Tóth L.: Batthyány Kázmér emlékiratai, Budapesti Szemle, 74-75 old. 1893.)