Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése (A MTAK közleményei 26. Budapest, 1990)

III. Második küldetés - hivatalos megbízatás

118 megfordult és azt válaszolta, hogy a katonák számára a csata a legdicsőbb dísszemle, s hogy ő és a tisztjei mindig gondosan ügyelnek rá, hogy a csatamezőn kifogástalan egyenruhában jelenjenek meg, így tehát uraim", folytatta az excentrikus gróf, "ma engem teljes díszben láthatnak, kezemben Magyarországon gyártott zsebkendővel, melyet a saját, zinkendorfi gyáram selyméből készítettek. Ez a nap uraim, az én csatám nagy napja - az én Lipcsém -, melyre mindeddig törekedtem." Ezután ugyanígy folytatta, ugyanilyen meglehetős nyíltan közölte velünk, hogy valójában gyakran kissé lóvátenni kényszerült őket - de csakis a saját érdekükben. Aztán elmagyarázta a különbséget a szubvenció és az adózás között: azaz, hogy egy millió, mely az adózásból származik, többet ér, mint tíz millió szubvencióból ..., s azzal fejezte be, hogy egy meghatározott összeget ... kell a földre adóként kiróni, melyet megkülönböztetés nélkül minden osztálynak fizetnie kell."

1 Október 28-a és november 6-a között a szubvenció törvényjavaslatát a felsőtáblán tárgyalták. Úgy határoztak, hogy három éven át évi egymillió koronás szubvenciót fizetnek. Minden osztályra ki kell róni és "egyenértékű lesz az adóval".

2 Olyan személynek kell beszedetnie, akit a Korona nevez ki, de az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A javasolt három millió korona és a mindenkire kivetendő egymillió korona közti különbséget szubvenció formájában a nemeseknek kell befizetniük. A törvényjavaslat másodszor is megvitatásra került, november 7-e és 11-e között. Az alsótábla képviselőivel már nem tarthattak közös ülést, mert az országgyűlés 1844. november 11-én véget ért. Nem állíthatjuk, hogy a magyar progresszív törekvéseknek a bécsi kormány taktikázása állta útját, s a földadó, illetve közeli megfelelője, a szubvenció, mely az adóval lett volna egyenértékű, ezért nem vált törvényjavaslatból törvénnyé. A valóság az, hogy a törvényjavaslatot nem küldték időben föl szentesítésre a királyhoz, mert nem készültek el vele időben; túl sokáig civódott rajta az alsó- és felsőtábla, s túl sokáig ült rajta a Bizottság,

3 hogy törvénnyé válhasson. Ez volt a legfontosabb alkotmányos és reform javaslat az 1844. évi országgyűlésen 1. Blackwell Gordonnak, Pressburg, 1844. október 30., H.M. 2. Proceeding of the Diet, október ll-étől a végéig, P.R.O. F.O. 7/35. 3. Horváth Mihály egyértelműen a Felsőtáblát hibáztatja, mivel mind az összeget, mind a fizetés idejét megváltoztatták, (op. cit., 2. köt., 241-242. old.)