Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)
"Példamutató nagy ünnep"
get,. kiküldetést biztosítsanak. Természetesen a kutatónap nem valami stallum, ami minden időben jár, hanem csak azok kaphatják, illetve tarthatják meg, akik bizonyítják publikációikkal az eredményes tudományos munkát. Az eredményes tudományos publikációs munka, ezzel kapcsolatban tudományos fokozat elérése, nagymértékben emeli a magyar könyvtárak hazai és nemzetközi tekintélyét és nem egyszer előfordul, hogy egy-egy könyvtáros egyetemen is előad, sőt pályáját egészen valamelyik tanszék professzoraként folytatja. Az Akadémiai Könyvtárban jelenleg 29 munkatársnak van kutatónapja. És hogy ez a lehetőség milyen széles körű eredményeket hozott a legkülönbözőbb tudományos területeken, arról meggyőződhetünk, ha átlapozzuk a könyvtár egyik korábbi kiadványát, amelynek a címe: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára munkatársainak szakirodalmi munkássága 1950 — 1975. Ebben a mintegy 80 lapos bibliográfiában közel ezer olyan önálló mű, szerkesztés, forrásközlés, tanulmány, kritika, előadás címe található meg, amely a könyvtár tudományos munkatársainak tollából került ki 25 év alatt. Hogy csak néhányat említsünk példaként a gazdag tartalomból: Rózsa György: A társadalomtudományi kutatás tájékoztatási problémái, különös tekintettel a tudományszervezésre és a közgazdaságtudományra. — Tudományos tájékoztatás és társadalom (Scientific information and society); Rejtő István: Thury Zoltán; Büky Béla: A beszédtanítás pszichológiája; Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai; Fráter Jánosné: A Történeti Bizottság működése. — A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai; Szentgyörgyi Mária: Jobbágyterhek a XVI —XVII. századi Erdélyben; Vekerdi László: A matematikai absztrakció történetéből; Rásonyi László: Tarihte Türklüch (törökül); Györkösy Alajos: Latin—magyar szótár; Urayné Kőhalmi Katalin: A steppei nomádok ijászfelszerelése; Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. — Csapodiné Gárdonyi Klárával mint társszerzővel: Bibliotheca Corviniana. Pedig csak az önállóan megjelent kötetek címei közt válogattunk és csak a nagyobb terjedelműekből közöltünk néhányat. Természetesen a tudományos produkció az idézett bibliográfiában jelzett terminus után sem szűnt meg, hanem hasonló ütemben folytatódott. Erről a tevékenységről a könyvtár évi jelentései adnak számot, mint a tulajdonképpeni könyvtári munka szerves részéről. Ezek közül is bemutatunk néhányat: Rózsa György: „Tudományok és művészségek szeretete . . ." írások az MTA Könyvtáráról; Braun Tibor: Literature of analytical chemistry, a scientometric evaluation; F. Csanak Dóra: Két korszak határán. Teleki József a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó; Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kÖtések; Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa; Wojtilla Gyula: Rabindranath Tagore in Hungary; Vitályos László: Ady bibliográfia 1896 — 1977; Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. 52
