Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)

Szolgáltató és alkotó tevékenység

A kiadványok sorában szép számmal kaptak helyet az Akadémia történetét tárgyaló publikációk. Gergely Pál a nagy értékű, a könyvtári gyűjtemény szempontjából is igen jelentős Vigyázó-örökség történetét írta meg A témával összefügg a rákoskeresztúri egykori Podmaniczky- Vigyázó-kastéllyal foglalkozó kötet. Bibó István munkája. Rózsa György művészettörténész egy gazdagon illusztrált kötetet jelentetett meg az Akadémia palotájáról (új Divald"), az akadémiai székház építéstörténetéről és a benne több mint egy évszázad alatt összegyűlt képzőművészeti értékekről. Egy fakszimilekötet Arany János akadémiai kézirataiból, főtitkári irataiból ad válogatást Szántó György Tibor az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás történetéből villant fel fejezeteket. Fráter Jánosné összefoglaló munkát tett közzé A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854-1949 címmel; ebben az akadémiai levéltárban őrzött dokumentumok alapján összegezi a bizottságok munkájának rövid történetét, a rá vonatkozó nyomtatott és kéziratos források feltüntetésével. Fekete Gézáné állította össze legutóbb Az Akadémia 1831-1858 között alapított jutalomtételei c kötetet, amely az egyes jutalmak, pályázatok történetét, a jutalmazott müveket, a jutalmazott müvek birálati anyagát tárja fel nyomtatott és kéziratos források alapján. Az MTA Könyvtára kiadói tevékenységének ismertetéséből nem hiányozhatnak azok a kiadványok, amelyek az egyik országos kutatási főirányhoz kapcsolódnak. 1983 elején kezdődött meg a "Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" elnevezésű, az MTA és a Művelődési Minisztérium közős irányitása alá tartozó kutatási főirány programjának a végrehajtása. Klaniczay Tibor akadémikus, a főirány programtanácsának az elnöke a Magyar Tudomány [9] hasábjain számolt be a program létrejöttének körülményeiről, terveiről és problémáiról. A problémák között hangsúlyozottan emliti, hogy "...e pillanatban a legnehezebb kérdés a publikációval kapcsolatos" Ennek a problémának a megoldásában segített az MTA Könyvtára A két fél közötti együttműködési szerződés alapján a könyvtár vállalta a feltárt forrásanyagok közzétételét. A kiadványprogram keretében közel 20 kötet jelent meg Köztük tudománytörténeti, művelődéstörténeti forrásmunkák, mint pl. Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa Szelestei hlagy László szerkesztésében. Varga Andrásnak a magyarországi magánkönyvtárakról szóló kötete vagy a Monok István szerkesztette munka a partiumi könyvesházakról Staud Géza háromkötetes nagy vállalkozását A magyarországi Jezsuita iskolai színjátékok forrásai címmel publikálta. Több néprajzi forráskiadvány hagyta el a nyomdát, igy Pócs Éva ' A Magyar Tudományos Akadémia palolája és gyűjteményei Magyarázó kalauz Szerk Divald Kornél Budapest. 191 7 143p Magyar ráolvasások című munkája, Sugár István dokumentum-összeállitása a bűbájosokról, ördöngösökről, boszorkányokról, s egyebek. Az MTA Könyvtára kiadványai megfelelő publicitást kapnak a belföldi és külföldi folyóiratok recenzióiban. A magyar könyvtári szaksajtó, a Magyai Könyvszemle, a Könyvtári Figyelő, a Könyvtárosok, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás rendszeresen közöl ismertetéseket róluk. A különböző szakfolyóiratok, mint pl. a Magyar Tudomány,az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Kritika, a Magyar Nyelv, a Statisztikai Szemle, a Tudomány, a Hungarológiai Értesítő stb. hasábjai is tudósítanak a könyvtár publikációiról. A nagyközönség a napilapokból, elsősorban a Magyar Nemzetből és a Népszabadságból értesül a szélesebb kört érdeklő kiadványokról. A könyvtár számos kiadványa nemzetközi érdeklődésre is számot tart; ezt bizonyitják a különböző külföldi folyóiratokban megjelent ismertetések. Rendszeresen recenzálja a kiadványokat a Biblos, a Zentralblatt für Bibliothekswesen, s a kiadványok témájától függően adnak hírt az egyes sorozatok köteteiről a szaktudományi folyóiratok, pl. a Revue de Bibliologie, a Bibliothéque d'Humanisme et Renaissance, a Wolfenbütteler Renaissance Mitteilungen, az Ural-Altaische Jahrbücher, az Orientalische Literaturzeitung, az Archív Orientálni, az Islam és más periodikák. Ez a kiragadott cimekre korlátozódó szemle nem csupán a publikációkat kívánta ismertetni, hanem rajtuk keresztül azt is érzékeltetni akarta, hogy az MTA Könyvtára kiadói szerepében hogyan ötvöződik az intézmény szolgáltató és alkotó tevékenysége 110]. Irodalom 11) KÖPECZI B.: A könyvtár - mint tudományos műhely. = Magyar Tudomány. 1976 9 sz. p. 542- 544. (2) RÓZSA Gy.: Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai. = Magyar Tudomány. 1963. 2. sz. p. 127- 129. SZÁNTÓ Gy. T.: Közkinccsé tenni az értékeket. Az Akadémiai Könyvtár kiadótevékenysége. = Magyar Nemzet, 1980 febr. 12. p 5. VEKERDI L.: "Felelős kiadó Az MTA Könyvtárának főigazgatója " Magyar Tudomány, 1986. 2 sz p. 162- 167. KOVÁCS J. L. Akadémiai könyvtári műhely. = Tudomány, 1988. 12 sz p 70- 71. Í3) BRAUN T.- BUJDOSÓ E - RUFF I : A tudomány mint a mérés tárgya Budapest. 1981. MTAK p. 7. (4) HELLABRANT A.:' A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában lévő ősnyomtatványok jegyzéke Budapest. 1986 MTA XIII. 379 p HELLER A.: Az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény katalógusa Budapest. 1986 MTA VI. 145 p 93