Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)

Szolgáltató és alkotó tevékenység

képzése, a primer szakirodalmi források továbbitási lehetőségeinek kutatása terén [8], Az MTA Könyvtára közreműködik a "Bécsi Központ" (Vlenna Center) egyik programjában, az Európai Társadalomtudományi Információs és Doku­mentációs Együttműködésben (European Coopera­tion in Social Sciences Information and Documenta­tion - ECSSID). E program keretében több kötet jelent meg folyamatban lévő kutatásokról (pl. A technika hatása a társadalomra, A nők változó sze­repre a társadalomban, Békekutatások), de foglal­koznak az ún. szürke irodalom kérdéseivel is. Az ECSSID tájékoztatóját ECSSID Bulletin címmel az MTA Könyvtára gondozza és adja ki. A MISON- ECSSID közös kiadvány a Selected Bibll­ography on Social Sciences In Socialist Countries c. angol nyelvű annotált bibliográfia, amelynek eddig két kötete látott napvilágot (a 3. kötet megjelenése a közeljövőben várható), s az 1978-tól megjelent leg­fontosabb társadalomtudományi munkákról ad tájé­koztatást elsősorban a nyugat-európai szakemberek­nek. Új keletű vállalkozás az évente négyszer megje­lenő Hunglnfo. Hungárián Social Sciences and Humanltles. Contents of Periodicals c. doku­mentációs folyóirat, amely régi hiányt pótolva elsősorban a külföldi érdeklődőket informálja a magyar társadalom- és humán tudományok területén megjelent cikkanyagról a folyóiratok tartalomjegyzé­keinek angol nyelvű közreadásával. A folyó­irat kiadása a külföldi érdeklődő számára másolat­szolgáltatással párosul. Hasonlóképpen "current contents" jellegű kiadvány az AnalectaJJngulstica c. folyóirat az Akadémiai Kiadó és John Benjamins B. V. (Amsterdam) kiadásában, az MTA Könyvtára szel­lemi hozzájárulásával. Egyéb információs kiadványok A kiadói tevékenység tükrözi az intézmény elméleti és gyakorlati munkáját is. Az Informatika és Tudományelemzés c. sorozat a számítógépes techni­ka lehetőségeit felhasználva különböző tudomány­metriai vizsgálatoknak ad publikációs fórumot. A gya­korlati hasznosításra szánt kötetek mellett Braun Tibor és Bujdosó Ernő munkái a scientometria elmé­leti problémáival foglalkoznak. Rózsa György angol nyelvű, sorozaton kívül megjelent kötete az informá­ciógazdálkodás, a hazai és nemzetközi infomációs együttműködés kérdéseire keresi a választ. A könyvtár kiadói politikája előszeretettel támogat­ja a különböző adattárak, bibliográfiák, kézikönyvek, azaz az információs munka fontos segédeszközeinek megjelentetését. Ilyen alapvető segédlet a Domsa Károlyné és Darabos Pál szerkesztette Index három kötete, melyek az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertorizálásával az Akadémia 1840- 1970 közötti időszakának történeti, szerve­zeti, működési, tudománypolitikai, személyzeti kérdé­seit dolgozzák fel, s teszik lehetővé a gyors tájékozó­dást. Fekete Gézáné szerkesztette A Magyar Tudo­mányos Akadémia tagjai 1825- 1973 című kötetet, amely az Akadémia magyar és külföldi tagjainak élet­rajzi adatait, az akadémiai tagságokra, tisztségekre vonatkozó információkat tartalmazza. Egy alap- és két pótkötetben jelent meg a megvédett kandidátusi és nagydoktori disszertációk szakrendbe sorolt címanyaga 1953-tól kezdődően Hasznos könyvésze­ti segédkönyv volt a maga idejében Moravek Endre több kötetben kiadott acronimagyűjteménye (Voca­bularium abbreviaturarum bibliothecaril). A különböző témakörökben megjelent bibliográfiák közül egyik legjelentősebb vállalkozás a Vitályos László és Orosz László vezetésével készült Ady­bibliográfia, mely nemcsak Ady Endre müveit tartal­mazza, hanem 1977-ig bezárólag az Ady-irodalmat is; e munka folytatása a közeljövőben megjelenik. Kakuk Zsuzsa gyűjtése az 1945 és 1974 közötti magyar turkológiai irodalom szakbibliográfiája. Több aktuális kérdéshez kapcsolódó bibliográfia jelent meg az 50-es és 60-as években: az atomenergia békés felhasználásáról, a radioaktív izotópokról, az Ázsiára, Afrikára vonatkozó magyar szakirodalomról, a magyar kémiai, biológiai és orvosi szakirodalom külföldi referáltságáról stb. Történeti kiadványok Az MTA Könyvtára feladataiból, működésének akadémiai jellegéből következnek azok a monográ­fiák, melyek az Akadémia és könyvtára több mint másfél évszázados történetével foglalkoznak. Az MTA Könyvtára történetéről, múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól Rózsa György írásainak gyűj­teménye "Tudományok és müvészségek szere­tete..." címmel. Ebből a munkából kirajzolódik a nagy múltú intézmény történeti fejlődése, sokrétű tevé­kenysége és az új feladatokra való felkészülése. A könyvtár 150. évfordulójára két gyűjteményes kötet látott napvilágot; az egyik Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből címmel, a másik a keleti gyűjteményről szól, Jubilee volume of the Orientál Collection cím alatt A könyvtár történetét, szervezetét, működését, használatát mutatják be azok a gazdagon illusztrált kötetek, melyek 1961-ben, illetve 1976-ban jelentek meg. az MTA Könyvtára 1826-1961 és az VTA Könyvtára 1826- 1976. A könyvtárnak mint szellemi közegnek a történetéhez adalék az a bibliográfia, mely mun­katársaink 1950 és 1975 között publikált szakirodal­mi munkásságát gyűjtötte össze. Fráter Jánosné forráskiadványai alapvető jelle­gűek a könyvtár történetére vonatkozóan. A már emlí­tett könyvtári iratok rendszerezése mellett összeállí­totta az 1831- 1949 között működő könyvtári alkal­mazottak bibliográfiáját részint történeti összefogla­lásban, részint életrajzi felsorolásban, valamint közzétette a Könyvtári Bizottság válogatott iratanya­gát 1866. évi megalakulásától kezdve 1949-ig. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom