Fekete Gézáné (szerk.): Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig 1826–1988 (A MTAK közleményei 24. Budapest, 1989)

Szolgáltató és alkotó tevékenység

Béláné szerkesztésében jelent meg 1973-ban az MTA Kőnyytára gazdag, mintegy 150 évre visszatekintő cserekapcsolatainak eredményeként kialakult páratlan értékű folyóirat-gyűjteményéből a kurrens külföldi periodikus kiadványok jegyzéke. 1988 őszén, az új könyvtárépület felavatásának tiszteletére jelent meg Évszázadok kultúrája a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában címmel egy illusztrált album, ízelítőt adva a könyvtár történetéből, értékeiből, egyedülálló kincseiből. Ezeken az átfogó jellegű köteteken kívül több olyan írás is született, amely a könyvtár állományának egy-egy kis részletét teszi nagyító alá. Ilyen többek között Bendefy László kartográfiatörténeti írása Mikovlny Sámuel megyei térképeiről, különös tekintettel az MTA Könyvtárában található térképekre, Körmendy Kingának a Kanuz-hagyaték kódextöredékeit tárgyaló munkája vagy Kakuk Zsuzsának a Kunos Ignác hagyatékában található néprajzi anyagokra épülő kutatási eredményeit közlő kötet. Az állományfeltáró törekvések olyan, nemzetkőzi együttműködésen alapuló konkrét eredményekhez vezettek, mint pl. az Union Académique Internationale égisze alatt a CNRS (Paris), az Izraeli Akadémia (Jeruzsálem) és az MTA Könyvtára közötti szerződés értelmében előállított Index of Jewlsh Art c. munka három kötefe, melyek a könyvtár állományéban lévő Kaufmann-gyűjtemény lllumlnált-kéziratainak az ikonográfiáját adják közre G. Sed-Rajna és B. Narkiss szerkesztésében. Ilyen példa továbbá a leideni Brillcég és az MTA Könyvtára közös kiadásában 1986-ban megjelent Goldzlher Ignác-levelezés Simon Róbert gondozásában. Információs folyóirat A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1960. évi 24. számú törvényerejű rendelete, valamint az akadémiai alapszabályoknak az 1960. évi közgyűlésen módosított szövege arra kötelezte az Akadémiát, hogy megszervezze, irányitsa és összehangolja "az elméleti és kísérleti alapkutatások, valamint az alkalmazott tudományok körében folytatott elvi jellegű kutatások" menetét, és vegyen részt a tudományos kutatások összességének "országos irányításában és egybehangolásában". Az Akadémia ezt követően könyvtára speciális gyűjtési területévé tette a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmát [5], Az Akadémia akkori főtitkára, Erdei Ferenc felismerte, hogy a hatvanas évek fordulójára a magyarországi kutatás létszámában, szervezetében ipari méretűvé vált, s a kutatás vezetői, szervezői számára igen fontos az idevágó külföldi tapasztalatok minél szélesebb körű megismerése. E feladat ellátására hozta létre Szalai Sándor akadémikus aktív közreműködésével a Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, Igazgatásának és szervezésének nemzetközi Irodalmáról c. időszaki kiadványt 1961 -ben. Az MTA elnökségi állásfoglalása értelmében a folyóirat célja, hogy "Akadémiánk tagjai, valamint az egész akadémiai kutatóhálózat és igazgatási apparátus, továbbá a magyar tudományos élet vezető és irányító szervei számára évente hatszor megjelenő kiadvány alakjában folyamatos dokumentációt nyújtson" [6]. Kezdetben a folyóirat lelke, szinte egyszemélyes "szerzőgárdája" Szalai Sándor volt. majd a könyvtár tájékoztatási és bibliográfiai osztályának átalakításával és kifejlesztésével lassan valódi szerkesztőség jött létre, amely azonban továbbra sem nélkülözhette külső szerzők segitségét. 1964-ben a folyóirat címe Tudományszervezési Tájékoztató-ra tömörült. Felépítése, szerkezete a kezdeti évek óta gyakorlatilag változatlan: átfogóbb témákról szemlecikkeket, rövidebb lélegzetű figyelőcikkeket, friss híranyagot és nemzetközi szakbibliográfiát közöl. Az Idők folyamán a magyar kutatászervezési és tudománypolitikai tapasztalatok felhalmozódásával a dokumentációs jelleg megőrzése mellett érdeklődési köre bővült. Erdei Ferenc 1970-ben a következő témakörök fontosságát hangsúlyozta: a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, a kutató helye a társadalmi munkamegosztásban, a tudomány keresleti és kínálati oldala, a társadalomtudományok és a természettudományok kapcsolata, a szubjektív személyi tényező, a tehetség szerepe, a tudomány szabadsága, az ösztönzés, a tudományos közélet, a kutatóhely szervezeti problémái, a kutatóhelyek irányítása, a kutatások tervezése és elbírálása, együttműködés a kutatásban 17], A máig Is érvényes program megvalósításában mind nagyobb szerepet vállalnak a kutatásszervezés és a tudománypolitika hazai szakemberei. Az 1983 óta Kutatás-Fejlesztés című, formátumot is változtatott folyóiratnak 28 év alatt 169 száma jelent meg, s 868 szemlecikket, 2082 figyelőcikket és csaknem 53 000 bibliográfiai tételt közölt, A szerzők között szerepel Bognár József, Boross Zoltán, Csomó István, Erdei Ferenc, Farkas János, Kónya Sándor, Kulcsár Kálmán, Láng István, Magyar! Beck István, Páris György, Szalai Sándor, Szántó Lajos, Tétényi Pál, Vámos Tibor, Vas-Zoltán Péter, Vásárhelyi Pál, Vekerdi László, hogy csak néhányat emlitsünk a hosszú névsorból. A folyóirat olvasói Magyarországon az elsők között értesülhettek a Parkinson-féle tőrvény kiváltotta vitáról (1961. 1-2. sz.), Wigner Jenőnek a tudomány fejlődését, kilátásait és veszélyeit illető nézeteiről (1965. 1. sz ), Norbert Wiener God and Gólem, Inc. c nagy port felvert könyvéről (1969. 1. és 2. sz.). A tájékoztató beszámolt az OECD washingtoni konferenciájának megállapításairól a gazdasági fejlődés és az oktatásügy összefüggéseiről (1963. 1. és 2-3. sz), valamint a tudománynak a gazdasági fejlődésben játszott szerepéről folytatott UNESCO-vitáról (1964. 1. sz.). A tudományos kutatás új irányai és a kutatások következményei iránti érzékenységet példázza A gépi fordítás perspektívája (1968. 2. sz.), A szociolingvisztika (1975. 1. sz ), az Empirikus kutatások a tudományszociológiában c. Farkas János-cikk 90