Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. I. Fönnmaradt kötetek: 1. A–J (A MTAK közleményei 23. Budapest, 1988)
Bevezetés
Bevezetés Talán egyetlen más ország középkori kódex- és nyomtatott könyvállományát nem érte olyan méretű pusztulás, mint Magyarországét. Oka a törökkel vívott állandó háborúk és az ország nagy részének török hódoltság alá kerülése. Nem utolsó szempontból meg kell említeni azt is, hogy a hódoltság éppen az ország középsö, legműveltebb területeit pusztította el, a legsűrűbben lakott vidékeket, a legnagyobb városokat, kultúrális központokat. De nem hanyagolható el a reformáció hatása sem. A XVI. században az ország legnagyobb része protestánssá lett és ez a középkori, túlnyomóan teológiai anyagot fölöslegessé tette, a kolostorok életét könyvtáraikkal együtt megszüntette. Amit a török háborúk pusztításai elöl védettebb vidékekre (Nyugat-Dunántúl, Felvidék, Erdély) és külföldre sikerült menteni és a Magyarország peremterületeit is időnként pusztító háborúk után is megmaradt, az a középkori állománynak becslések szerint mindössze 1-2 %-a lehet. Érthető tehát, hogy már korán, mintegy 200 évvel ezelőtt jelentkezett az a törekvés, hogy összegyűjtsék mindazt, ami a múlt időkből ránkmaradt. Már Széchényi Ferenc tervbevette egy "Bibliotheca Hungarica medii aevi" elkészíttetését, amely a magyarországi vonatkozású középkori kódexek részletes ismertetését tartalmazná, s annak bibliográfiai apparátussal felszerelt katalógusa lett volna. 1 Terve nem valósult meg. A következő kezdeményezés Horvát Istváné volt. ő megkezdte egy "Codices manuscripti ad illustrandam históriám Hungáriáé pertinentes" összeállítását azoknak a nyomtatott katalógusoknak az alapján, amelyek rendelkezésére állottak. (A gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában van.) Ezeknél az inkább csak célkitűzéseknél és elkezdett munkáknál sokkal nagyobb eredménnyel folyt Csontosi János munkássága. Csontosi nemcsak a korvinák felkutatása terén szerzett nagy érdemeket, hanem igen sok kéziratkutatást végzett számos külföldi gyűjteményben, itthon pedig különböző kézirattári katalógusok átvizsgálásával hatalmas magyar vonatkozású anyagot tárt föl. Egyéni kezdeményezésből kezdett munkájához hamarosan hivatalos támogatást is kapott. Előbb a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Bizottsága adott neki erre megbízást, utóbb pedig hivatali főnöke, Fraknói Vilmos mint a Széchényi Könyvtár őre bízta meg a hazai és külföldi könyvtárakban lévő hungarika-kódexek tanulmányozásával. A megbízások alapján Csontosi megkezdte a Magyar Könyvszemle hasábjain az itthoni katalógusokban talált magyar vonatkozású adatok közlését abból a célból, hogy a kutatók, akik külföldre mennek, ennek útmutatása alapján gyarapíthassák, egészíthessék ki a katalógusok hiányos adatait és így közreműködjenek egy "Magyarországi középkori bibliographia" elkészítésében. Ezzel párhuzamosan közölte a maga külföldi kutatásainak eredményeit is. Ekkor még Csontosi azt remélte, hogy néhány év alatt be tudja fejezni kutatásait és ki tudja adni a föntebb nevezett című munkát, mely "Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának pendantja lesz." 2"
