M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

Bevezető

BEVEZETŐ A Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat krónikása munkája megkezdésekor váratlan akadállyal találkozott: szokatlanul nagy forráshiánnyal. A Fővárosi Levéltár, amely e cégről a legtöbb anyagot őrzi, csupán 1923-tól a nyomda részvénytársasággá alakulásától őriz gazdasági jellegű iratokat. E korszakból is hiányoznak a nyomda és könyvkiadóvállalat művelődési, kulturális, tehát a könyvkiadás eszmei, tartalmi tevékenységét tükröző iratok. Az előzményekre, a vállalat többévtizedes munkásságára fényt derítő forrásanyag más leváltárakban sem található. A nyomda történetére vonatkozó alapvető forrásanyag hiánya joggal eltántoríthatná a kutatót a témától: e megfutamodás ellen szóló érvek azonban erősebbek. Ezekből most csak kettőt emelek ki. Az egyik a nyomdának az akadémiai könyvkiadásban betöltött kiemelkedő szerepe. A másik jónéhány kiemelkedő saját kiadású műve. Az 1936-ban megjelent nyomdászlexikon szerint a "nyomda, különösen a világháborút megelőző időben, Magyarország legjobb hírű üzemei közé tartozott; munkáit a tipográfia példaképeként szokták szakkörökben is emlegetni. A nyomdaalapító Hornyánszky Viktor Györgyről a következőket olvashatjuk: "Jó ideig az angol bibliai társulatnak is ő volt a magyarországi tipográfusa. A hetvenes évek nyomdásztársadalmában nagyon népszerű ember volt; sokáig a Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülete elnöki tisztét is viselte."

1. Ugyanez a lexikon számos olyan szakember pályáját is bemutatja, akik vagy a Hornyánszky nyomdában szerezték, vagy ott mélyítették el szakképzettségüket és mesterségük mellett egyéb tevékenységükkel is kitűntek a társadalmi élet különböző területein. Mindez a nyomda történetének vázlatos megírására ösztönzött. Végülis egy könyvkiadó tevékenységéről nem csupán a működését tükröző a teljesség illúziójában ringató forrásanyag, hanem - s talán elsősorban kiadott műveinek mennyisége, jellege is vallhat. Vagyis az, ami a Petrik és Kiszlingstein bibliográfiában nyomon követhető.

2 E sorok írója ehhez a forráshoz folyamodott. Ez a választás a Hornyánszky nyomda saját kiadású könyvei esetében célravezető volt, bár teljességre nem tarthat igényt. Kevésbé vezetett eredményre az Akadémia kiadásában megjelent 1. Bíró Miklós: Nyomdászati lexikon. Bp. 1936.199.p. 2. A Petrik és Kiszlingstein műveiből készített bibliográfia, amely a -nyomdából kikerült 18631900 közötti műveket sorakoztatja, 60 gépírt oldal. Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1860-1875 Bp. Kiszlingstein Sándor. Magyar Könyvészet 1876-1885 Bp. 1890. Petrik Géza-. Magyar Könyvészet 1886-1900 Bp. 1903.