M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

II. A Hornyánszky cég kapcsolata az MTA-val, szerepe a folyóirat- és könyvkiadásban és könyvterjesztésben

24 terjesztését. így hozták létre az Akadémiai Könyvkiadó Hivatalt, amelynek vezetője, Knoll Károly 1875-től egészen 1883-ig évi 1200 Ft fizetéssel és a könyvek eladásából őt illető 5%-os jutalékkal látta el ezt a tisztséget. Feladata volt nemcsak a Könyvkiadó Vállalat sorozatainak az előfizetőkhöz való eljuttatása, de valamennyi akadémiai kiadvány szétosztása, bel- és külföldre való szállítása. Ez természetesen nagyrészt elárusító könyvkereskedések közbeiktatásával történt. Az akadémiai kiadványok terjesztése és eladása miatti elégedetlenség éppen akkor - 1883-ban - indította az Akadémia vezetőségét eredményesebb kereskedési módozatok keresésére, amikor a Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat az Akadémia Arany János utcai bérházának számos helyiségét üzeme működéséhez bérbevette. Ez időbeni egybeesés és egyéb - később részletesen taglalt - feltételek következtében a Hornyánszky cég nemcsak egyik állandó nyomdája lett az akadémiai kiadványoknak, de Knoll Károllyal közösen létesített sortiment üzlete révén 1884-1890-ig az akadémiai kiadványok terjesztője is. A Hornyánszky Viktor nyomda és könyvkiadóvállalat az Akadémia helyiségeiben (1883-1895) A cég több évtizedes szerepe az Akadémia könyv- és folyóiratkiadásában a bérlő és háztulajdonos kapcsolattal vette kezdetét. A Hornyánszky nyomda és kiadóvállalat az Akadémia Arany János utcai bérházában és a palota pincéjében rendezte be üzemét; az Akadémia viszont a házbérösszeg értékében nyomtatási kötelezettséget vállalt. Ez a bérbeadói kapcsolat 1883-tól 1895-ig állt fenn. (Bizonyára a nyomdával való elégedettség fejeződött ki abban, hogy az Akadémia még a következő évtizedekben is igénybevette a nyomda szolgálatait, tehát akkor is, amikor a vállalat már új épületébe költözött s csupán néhány helyiséget tartott kiadóvállalata számára az Akadémia helyiségeiben, s amikor a bérbeadó már semmilyen összeg erejéig nem kötelezte magát nyomtatásra.) Bérlő-szándékkal özv. Hornyánszky Viktorné 1883 február 4-én fordult az Akadémia Elnökségéhez. Augusztus elsejétől kérte az Arany János utcai bérház földszinti helyiségeit - beleértve a korcsma helyiségeit is - 5-10 évre hat gyorssajtóval és gázmotorral működő nyomdája részére a következő feltételekkel: kész a jelenlegi bérlőkkel azonos bérösszeget fizetni, csupán a korcsma helyiség jelenlegi bérének aránylagos mérséklését kéri; "... minthogy ezen aránytalanul magas házbér fizetésére üzlete sajátlagos természeténél fogva csak egy korcsmáros van képesítve." Úgy véli, megfelelő összeget ajánl, ha az összes helyiségekért évi négyezer forint bérösszeg fizetésére kötelezi magát. Kérvénye második pontjában arra kéri az Elnökséget, hogy "legalább a fenti házbérösszeg magasságáig" az akadémia kiadványai és nyomtatványai nyomásával üzemét bizzák meg. Cége 25 éves fenn-