M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

I. A Hornyánszky Viktor nyomda és Könyvkiadóvállalat

17 egyezmény életbelépte alkalmával a távirdaüzleti szabályokban beálló módosításokat illetőleg. Magyar és német nyelven Ivr. 8. 1. Pest, 1872. és "Utasítás a távsürgönyök kézbesítése iránt. 12r 7 1. Bp. 1874. A harmadik, távírda naptár 1873ra 65, 24. és 8 1. Pest 1873. Jelentősége számszerűségénél és terjedelménél nagyobb... A következő ciklusban - 1876-1885 között kiadott műveknél (összesen 93 mű) éppen a távirdai kiadványok révén tolódik el a művek aránya a világi kiadványok javára. Az egyházi jellegű kiadványok 38 művel, a világiak 55 művel szerepelnek. Az egyházi jellegű kiadványokon belül is visszaszorul az ún. "valláserkölcsi" tanító-nevelő jellegű mű, számuk 22 és előtérbe nyomulnak a tudományos egyháztörténeti művek (15) és egy imakönyv és egy énekeskönyv képviseli még ezt a tematikát. A világi kiadványok közül, - mint már jeleztük - a távirda kiadványai szerepelnek 35 művel; államigazgatási és termelési kérdések 9, egyértelműen tudományos művek 5 nyelvtudományi és irodalomtöréneti; 2 évkönyv és 3 tankönyv, ez utóbbiból 1 elemi iskolai olvasókönyv, 1 magyar nyelvtan középiskolák számára ifj. Szinnyei József szerkesztésében, Bp., 1885.; és egy 100 oldalas "Magyar nyelvtan tót gyermekek számára. Mluvnica jazyka madarského" Bp., 1878. Az 1886-1900 közötti művek listája az előzőkhöz képest megnégyszereződik, a többszörös újrakiadásokat is számba véve az előző ciklus ötszörösét is meghaladja: 446, illetve 532 mű. E cikluson belül így az arányeltolódás a világi művek javára még nagyobb, az egyházinak háromszorosa 399 mű az egyházi 133-al szemben. Ez utóbbin belül is megnő a tudományos feldolgozások aránya a valláserkölcsivel szemben: 100, illetve 33. A világi műveken belül a művek fele egyértelműen a tudomány köréből adódik (162), a szépirodalom változatlanul viszonylag kis számmal van jelen, de természetesen nagyobb számmal, mint az előző ciklusokban (38), művészet, útirajz (16), posta és távirdai kiadványok 14, tankönyv 60, közoktatással foglalkozó művek száma 27, a jelenkori társadalmi, politikai kérdésekkel foglalkozó művek, kisebb kiadványok száma 29, évkönyvek, naptárak 22, könyvtár és nyomdaipar 14, egyéb 16. Az újrakiadások is kisebb számmal adódnak az egyházi énekes és imakönyvek 9, egyháztörténeti 8 és nagyobb számmal a világi, főleg tudományos művekből 40. A nyomda és kiadó története eme általunk tárgyalt záró szakaszának, melynél tovább e munkában nem tudunk terjeszkedni - kiadványaiban nemcsak a művek arányainak eltolódása és profiljának változása mutatkozik, de az a társadalmi igény is, amely ezeket a változásokat okozta. A múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveire a nagyipar, út- és vasútépítések fokozott kibontakozása, lendülete jellemző, egyszóval a társadalom modernizálódásának előrehaladása, mely a tudományos és gyakorlati kérdések iránti igényt is növeli (közlekedés, posta, távirda, különböző iparágak nyelvezete, magyarosodása stb.) s egyben szélesíti a magyarul ilyen műveket olvasni kívánó emberek körét. Talán mondhatjuk, enciklopédikus szélességű és változatos az olvasói igény. Nem véletlen, hogy ebben az időben készül és jelenik meg a Pallas Nagylexikon (1892-1896 között 16 kötetben) s korábban külföldi lexikonok újra kiadása, s a tudományos művek megszaporodása valamennyi kiadónál. A milleneumi kiadványok is minden kiadónál jelentkeznek, különböző arányokban. Erre az időre esik a kifejezetten olvasmányos művek számának szaporodása is.