M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

I. A Hornyánszky Viktor nyomda és Könyvkiadóvállalat

15 okokból: "... célszerűnek látszik a nagy múlttal és ismert jó névvel rendelkező vállalat keretének fenntartása" - hangoztatta az egyesítést előkészítő irat. A Hornyánszky Viktor nyomda és kiadóvállat méreteit, munkáslétszámát és felszereltségét tekintve a szolidabb közép üzemek közé tartozott. Noha egészen pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, ismert kiadványokból ez így következtethető. "A sokszorosítóipar központja Budapest volt, ahol az Athenaeum nyomda 581 fővel, a Kosmos és Pallas és a Légrády nyomdák egyenként 300-nál nagyobb, összesen 1581 főnyi munkáslétszámmal voltak a legnagyobb üzemek. Ezek mellett már 13 budapesti nyomda létszáma haladta meg a 100 főt." Az idézett adatok az első világháborút megelőző évtizedekre vonatkoznak. Ebben az időben már bizonyos, hogy a Hornyánszky cég is a 100 munkáson felüli létszámot foglalkoztató üzemek sorába tartozott. Természetesen nem egyszerre, fokozatosan érte el ezt. 1863-ban 6 gyors sajtóval indult és még az 1883-as adatok szerint is csupán ennyivel rendelkezett és a szedők száma 60-80 között mozgott; a kisegítő személyzettel együtt elérhette már a 100 főt az alkalmazottak száma.

1

5 A nyomdászévkönyvek adatai is - még az 1900-at követő első években is - 50-70 szedőt tüntetnek fel, váltakozva emelkedő és csökkenő tendenciával. Az 1895-nél semmiképpen sem korábbi mű is

1

6 50 betűszedőt, 20 tanulót, 7 gépmestert, 5 gépmesterséget tanulót említ: az összes foglalkoztatott létszáma 139 főt tesz ki. Ugyanebben az időben "tizenkét nagyobbfajta augsburgi és a hazai készítésű Wörner-féle gyorssajtógép, ötöstől hetesig valamennyi a legújabb szerkezettel"

17 működik. Az ismert hézagos adatok is a nyomda kiegyensúlyozottságáról és egyenletesnek mondható fejlődéséről tanúskodnak és ezt a következtetést erősíti az az egyik legújabb feldolgozásból merített adat is, mely szerint a nyomda a 80-as években már Budapest 1200 legnagyobb adófizetője között foglalt helyet.

1

8 A munkáltató és munkásai viszonyára mindvégig jellemző maradt az a szellemiség, amelyet az alapító nyomda tulajdonos képviselt. Mint tudjuk, az ő közreműködésével vívták ki 1873-ban a budapesti nyomdászok a 9 órás munkaidőt s a kötelező túlóradíj kifizetését. Míg egyes nagy nyomdák, egyebek között az Athenaeum, a Légrády, az Egyetemi nyomda figyelmen kívül hagyta a nyomdászoknak ezt a vívmányát és 14 éven aluli gyermekeket is foglalkoztatott;

1

9 a • 13. Fővárosi Levéltár. Hornyánszky Viktor iratai XI. 912. 256. f. Bár ebben a dolgozatban nem foglalkoztunk a nyomda első világháború utáni működésével, szükségesnek tartjuk a részvénytársasággá alakulással kapcsolatos iratokat bemutatni. (Függelék) 14. Sándor Vilmos: A nagyipar fejlődése Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954. 508 p. 15. Magyar Nyomdászok Évkönyve Bp. 1883. (Tarnay József szerkesztésében és kiadásában) 16. Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája Bp. é. n. 29. p. 17. Uo. 22. (A gépparkra vonatkozó adatokkal) 18. Varga Sándor. A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása Bp. 1980. 78. p. 19. Sándor Vilmos: A nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Bp. 271. p. idézi a Munkás Heti Krónika 1873. febr. 23.-i számából azokat a nyomdákat, amelyek 10-12 éves gyermekeket foglalkoztatnak.