M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek
A MESTERSÉGEK SZÓTÁRA A Nyelvtudományi Bizottság 1882. június 19-i ülésén az előadó Budenz József azt "indítványozza, hogy a Bizottság Frecskay János urat meghívja segédtagul, mint ki eddig a mesterségi műnyelv vizsgálatában szép sikerrel fáradozott s kinek közreműködésétói éppen a mester műszók ügyében a Bizottság nagy segítséget várhat. A Bizottság ez indítványt egyhangúlag elfogadja s elrendeli a meghívás fölterjesztését a legközelebb tartandó összes üléshez". A Nyelvtudományi Bizottság következő - 1882. október 14-i - ülésén már Frecskay János bizottsági segédtag is jelen van, s a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után - mely minden ülés első pontjaként szerepel, - az ülés 2. pontja éppen az ő 6 7 "Indítvány a mesterszók egybegyűjtésére" című beadványa. Véleménye szerint az utóbbi évtizedben sok történt a nyelv adatainak összegyűjtésére, de elkerülte a gyűjtők figyelmét a népnek az az osztálya, mely "mesterséget űz", a "Nyelvőr egy évtized alatt mindössze két ízben közölhetett mesterszókat". Ideje volna "hogy a magyar tudományos akadémia egy általa már 50 év előtt kimondott határozatát megújítsa. E határozat az Evkönyvek I. kötetének 67. lapján olvasható s így szól "Gyűjtsék a tagok... a városi és falusi mesteremberek műszavait." Javaslatot tesz, mi módon lehetne a gyűjtést megindítani: az ipartársulatokhoz intézett kérdőívek szétküldésével, s arra is, hogy abban milyen kérdések szerepeljenek.(l. Miféle nyers anyagot vagy félkészítményt dolgoz fel? 2. Mi a neve a feldolgozásra használt szerszámoknak? 3. A szerszámok és eszközök egyes részei milyen nevet viselnek? 4. Milyen néven nevezik az egyes műveleteket, vagy mesterfogásokat?) A kérdőív mellé csatolt felhívásban ki kellene emelni, ha nem volna megfelelő magyar szó "az idegenből elferdített szó neveztessék meg". Gyakorlati javaslata a formára is kiterjed. Úgy véli "az akadémia felhívása ne szedéssel sokszorosíttassék, hanem az eredeti frás és aláírás fotocinkográfiájával. A felhívottakra ez azt a benyomást teszi, hogy írásban kapták a felszólítást, a melynek inkább engednek, mint a nyomtatványnak, mely többnyire elintézetlenül a sutba kerül." A bizottság elhatározza egy magyar mestermüszótár létesítését; az előmunkálatok megindításával - javaslattevőt - Frecskay Jánost bízza meg s ígéri, hogy a szükséges költségek fedezéséről gondoskodik. A Nyelvtudományi Bizottság kérésére Frecskay János részletes tervet terjeszt elő 1883. nov. 27-i keltezésű felterjesztésében 6 9, amelyet a bizottság az 66. K.1568.1882. június 19-i ülés jkv. 25. 90. fólió 67. "Indítvány a mesterszók egybegyűjtésére" Frecskay Jáno6 kézírásával, de aláírás és keltezés nélkül, mivel az 1882. okt. 14-i Ny. Biz. jkv. után, annak mellékleteként bekötve található, s az említett ülésen az indítványt tárgyalták, pár nappal előbb keletkezhetett. K. 1568. 26. jkv. melléklet 68. K. 1568.1882. okt. 14-i ülés 26. jkv. 92 f. 69. "A Magyar Tudományos Akadémia tisztelt Nyelvtudományi Bizottságának..." 1883. nov. 27-én Frecskay János K. 1568. 119. fóliónál. Itt jegyezzük meg, hogy a Ny. biz. Frecskay Jánost 1883-ra újra segédtagul választotta 1883. jún. 4-i ülés jkve szerint. K. 1568. jkv. 31.110. f.
