M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)
III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek
127 Igaz ugyan, hogy a Nyelvtudományi Bizottság 1885 novemberében már két betű kivételével (f, s.) a szerkesztés befejezettségét állapíthatta meg; ám az általános revisióra még egy évet tartott szűkségesnek. A revisió munkája azonban nemcsak 1886-ra, de még az 1887-es évre is áthúzódott, noha a szerkesztő Simonyi Zsigmond óhajtotta volna-a kinyomatás 1887. évben való megkezdését. Ennek érdekében a Nyelvtudományi Bizottság, amely az 1886. november 16-i ülés jegyzőkönyve szerint a kinyomatás megkezdését 1887-ben nemcsak kívánatosnak, de "szükségesnek" tartotta; a következő ülésre már próbaszedéssel a külalakra is pontos tervet kért a szerkesztőktől. 2 1 A következő - 1886 december 7-i - jelentés a szerkesztés általános munkájának befejezéséről szól és a revisió megkezdéséről, melynek célja a pótlékok megfelelő helyre iktatása és az egész munka egyöntetűvé tétele. A revisió kedvező előrehaladása esetében még mindig lehetségesnek tartják az 1887. év tavaszán a munka nyomatását is. Egyelőre csak 20 ív kinyomatására kérnek költségvetésbe felveendő 1120 Ft összeget - a Franklin-társulat igazgatójától kapott hozzávetőleges előleges számítás szerint ívenkénti 56 forintjával számolva a nyomást (a hat évvel azelőtt készült próbaív mintájára; közép-nagyságú - borgis - betűkkel való szedést és úgynevezett lexicon-octav alakot alapul véve) .Ezen az ülésen felmerül annak kérdése is a revisióért milyen díjazást kapjanak a szerkesztők. A bizottság a korábbi díjazás /1.800 Ft/ mellett dönt és ez kerül a költségvetésbe. 2 2 Az Akadémia 1888. évi jelentésében a Magyar Nyelvtörténeti Szótárról szólva a szerkesztés befejezését és az egy év óta folyó revisiót, annak célját emeli ki, mely közben "a szótár kinyomatásának módozatai megállapíttatván, jelenleg az első 5 ív már ki van szedve. A "kinyomatási-módozatok" megállapítása nemcsak a mű megjelentetésére vállalkozó nyomda, illetve kiadóvállalattal kötött szerződésre utal, hanem annak eldöntésére is, hogy a mű az Akadémia saját költségére, vagy a vállalkozó költségére és kockázatára jelenjen-e meg. A megfelelő módozat megtalálása a nyomdáktól bekért ajánlatok mérlegelése nyomán, alakult ki, 1887 tavaszától 1887 decemberéig elhúzódott. 1887 június Í5-i levelében a Hornyánszky-cég - Szarvas Gábor Úrnak, a M. T. Akadémia tagjának címezve - a Nyelvtörténeti Szótár "könyvnyomtatási munkájára és kiadására" a következő ajánlatot teszi. "A Grimm féle szótárhoz hasonló műnek negyedrétben kéthasábosan, ritkított borgis betűvel szedendő nyolc oldalas ívéért, melynek szedése 23-14 1/2 centiméterre terjed, az első 1000 példányban 40 Ft-ot 100 további példányban 1.50 Krt hasonló módon 1.000 példányban, de sűrű borgis szedéssel 44 Ft 20.1885. nov. 20-i ülés. K. 1568. jkv. 43.143 fólió. 21.1886. november 16-i ülés. Uo. 47 jkv. 150 fólió. 22. Uo. 1886. dec. 7-i ülés. RAL K. 1568.159 f. 23. Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia munkálódásairól és pénztári állásairól 1887/88. évben. Hornyánszky Viktor sajtója. Bp. 1888. 8 old.
