M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

III. Az akadémia támogatásával és a Hornyánszky cég kockázatára kiadott művek

122 tudományi Bizottság célszerűnek látta, hogy kettőre bízza e nagy fáradtságot és időt igénylő szerkesztést, mert teljes lehetetlenség egy valakit találni, aki több éven át, más kötelességben el nem foglalva, egész munkaerejét e föladatnak szentelhetné, s így egynél többnek kell a dologhoz fogni, hogy az végtelen sokáig el ne húzódjék de megint nem akart kettőnél több szerkesztőt alkalmazni, minthogy ez könnyen a kidolgozás egyöntetűségét veszélyeztetné. Az új szerkesztők, kik mint Szarvas Gábor eddigi segédei, a munka részleteibe teljesen be vannak avatva akképpen fognak működni, hogy részletesen megállapított tervrajz szerint (melyet egy mutatvány alapján a Nyelvtudományi Bizottság is helybenhagyott) mindegyik a szótári anyagnak egy külön részét dolgozza föl (Simonyi az m-ig teijedő részt, Volf a n. részt, n-től kezdve, azon kivétellel, hogy amaz még az o, ö, u, ú betűket, az utóbbi meg a cs, cz betűket vállalta.) E mellett kötelezték magukat a szerkesztők, hogy más kötelességtől szabad idejüket - naponként átlag 4 (Simonyi), illetőleg 3 órát (Volf) következetes napi munkarendben, a szótár szerkesztésére fordítják. Hogy az így folytatott munka foganatjáról a Nyelvtudományi Bizottság is ítélhessen, a szerkesztők az elkészített szótár cikkeket negyedévenként be fogják a Nyelvtudományi] Bizottságnak mutatni..." A szerkesztők számára a Bizottság évi díjat állapított meg. Munkaidejük arányában Simonyi Zsigmond részére évi 1.000 Ft-t; Volf György részére 600 Ft-t, melyet a Bizottság ellenjegyzése mellett negyedévi részietekben vehetnek fel. A szerkesztők évi díjához "pótló anyaggyűjtésre" az 1881. évre még 200 Ft-t vettek fel a Nyelvtörténeti szótár költségeihez. A Budenz József által írott jegyzőkönyv rögzíti a Bizottságnak azt a határozatát is, mely szerint "A kéziratban elkészült szótár, a szerkesztők évi díjazása által az akadémia tulajdonává válik, a későbbi ívek szerinti díjazásnak nem lesz helye"

1. Az 1881. április 30-i ülésen - Volf György betegség miatti távolmaradása folytán - csak az egyik szerkesztő Simonyi Zsigmond teszi meg jelentését, az o, ó, ö, 6 -kezdőbetűs cikkekről, amelyek elkészültek, s amelyeket a bizottság jóváhagy. Volf Györgyöt ugyanakkor felszólítja, hogy a "legközelebbi alkalommal tegyen a rábízott szerkesztésről jelentést"

8 A Nyelvtudományi Bizottság 1881. október 14-i ülésén tesz a szótár másik szerkesztője Volf György jelentést a munka rábízott részéről, mely szerint nála a cs, cz, s, z, zs., p, kezdőbetűs cikkek "első szerkezetben" elkészültek; ezután pedig a Nyelvőrben közzétett (s részben még közzéteendő) előterjesztését a Nyelvtörténeti szótár ügyében" ismerteti. A Bizottság az előterjesztés egyes pontjaihoz hozzá is szól, - de a tüzetes tárgyalást a legközelebbi ülésre "halasztja megvárva amíg Volf l[evelező] tag az előterjesztés végrészét is kinyomatja, s a b[izottsági] tagokkal előzőleg közli . Az 1881. november 16-i ülésen "Volf György előterjesztése alapján a Bizottság a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztésében követendő apró technikai 7. Uo. 1880. dec. 9-i ülés folytatva dec. 14-én jlcv. 15.60-61, fólió 8. Uo. 1881. ápr. 30-i ülés jegyzőkönyv 18. 66. fólió. 9. Uo. 1881. okt. 14-i ülés jkv. 19.68. fólió.