M. Kondor Viktória: A Hornyánszky-nyomda és az Akadémia könyvkiadása (A MTAK közleményei 22. Budapest, 1989)

I. A Hornyánszky Viktor nyomda és Könyvkiadóvállalat

A NYOMDAALAPÍTÓ Hornyánszky Viktor György 1828 április 10-én született a Mosonvármegyei Hegyeshalmon. Fejlett kultúrális igényét a szülői házból hozta. A Hornyánszkyak már nemzedékek óta a vallásos és tanügyi irodalom, a közművelődés terén működtek. "A nyomda megalapítójának már atyja, a Puchón, 1801-ben született Hornyánszky György, hegyeshalmi (Moson megyei) tanító s ennek feleségéről Bobok Borbáláról való rokonai, névszerint Mudrony Bohuslav és Bobok György gyűjteni kezdték a múlt század végén a magyarországi ág. evangélikus községek történetére vonatkozó adatokat, melyeket aztán folytatott s kiegészített maga György is, fia pedig később egyes töredékekben s egészben is kiadta. A theológiai tanulmányokat Nagy-Kőrösön és Pozsonyban végzett s 1849-ben meghalt Hornyánszky György azonkívül elemi ábéczét is írt és adott ki Magyar-Ovárott 1837-ben s mint pedagógus és mint nevelésügyünk harcosa, ernyedetlenül munkálta egyháza s hazája javát."

4 A Hornyánszky György és Bobok Borbála házasságából született két fiú közül a kisebbik - Gyula - Pesten és a hallei egyetemen végzett teológiai tanulmányokat. Brassóban lelkészkedett, ahol az ág. evangélikus gimnáziumban és szemináriumban a magyar nyelvet is tanította. 1879-ben, 44 éves korában halt meg Budapesten. "Mint író, egyházi beszédein, tankönyvein kívül Kisfaludy: 'Irén' című szomorújátékának német fordításával is feltűnt." A nyomdaalapító az idősebbik fiú: Viktor, a modori ágostai evangélikus gimnáziumban kezdte iskoláit, 1843-ban a magyar nyelv elsajátítása végett Nagybaráton s 1848-49-ben a pozsonyi ág. evang. gimnáziumban folytatta. 1849ben édesatyja meghalt. A hegyeshalmi község vezetői a fiút kérték fel édesatyja megürült tanítói állása betöltésére, amit ő el is fogadott. Irodalmi munkásságot e közben folytatott. "De csak kevés ideig élhetett tanítói hivatásának, mert nyilvános munkálkodásával fölköltvén és magára irányozván Petőfi egykori kiadója, Heckenast Gusztáv figyelmét, ez őt Pestre hívta, hogy az írói tollnak éljen. Hornyánszky engedett is a fölhívásnak, s Pestre jőve először a Pester Zeitung szerkesztőségébe lépett be, hol Glatz Ede, a jeles fordító és publicista mellett s Heckenast állandó jóakaró bíztatásával bő alkalma nyílott tehetségei kifejtésére. Ezen időre esnek első önálló művei is, a mellett a széles medrű irodalmi propaganda mellett, melyet lapjaival a magyarországi evangélikus nép valláserkölcsi nevelése, értelmi fejlesztése és fölvilágosítása érdekében folytatott. így 1852-ben megjelent tőle a Geschichte von Ungarn, nyilvános és magánoktatásra szánva az ifjúságnak. Ezt követte a Leitfaden beim ersten Schulunterricht in der Geschichte des österreichischen Kaiserstaates, melyet Galgóczy Károly 1854-ben magyarra is lefordított. Egy év múlva a Geschichte des österreichischen Kaiserstaates hagyta el tőle a sajtót két kötetben, majd a Blatter fiir das evangelische Volk s Magyarország nagy geográfiái lexikonja német nyelven, 4. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája Bp. (1895?) 13-17.p. a következő életrajzi adatokat és a nyomda kiadványai jellemzését is ebből idézzük.