Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

II. Az Akadémia jutalomtételei

TELEKI-JUTALOM 1854-* Az 1844-ben megszűnt akadémiai drámai jutalmat gróf Teleki József (1790—1855), az Akadémia első elnöke az 1854. jún. 10-én kelt végrendeletével felújította. A nevét viselő drámai alapítványra vonatkozóan a végrendelet

1 nyolcadik pontja rendelkezett: "Családom nevét örökösen viselő alapítványra rendelek 12 ezer forintot, oly móddal, hogy ennek kamataiból egy hatod rész tőkésíttetvén, öt hatod rész adassék évenkint a legjobb magyar, fölváltva, szomorú- vagy vígjáték szerzőjének..." Teleki József tette ezt a pályázatot olyan időszakban, amikor a nemzeti művelődés eszményével összhangban a szépirodalom pártolása nemzeti ügynek számított, hatásos és népszerű eszköz volt a pályázat a Tudós Társaság számára céljainak gyakorlati megvalósítására. Az Akadémia a Teleki-jutalmat első ízben az 1856. jan. 28-i összes ülésen hirdette meg 1857-re, mégpedig két jutalmat, az egyiket szomorújátékra, a másikat vígjátékra. Az alapítvány a pályázatok elbírálását az Akadémia elnöklete alatt, az Akadémia és a Nemzeti Színház tagjaiból álló bizottságra ruházta. Toldy Ferenc az 1857. jan. 7-én kelt levelében

2 értesítette a Nemzeti Színházat, hogy a Teleki-jutalom szomorújáték bírálatára az Akadémia felkérte Eötvös Józsefet, Czuczor Gergelyt és Csengery Antalt, a vígjátékok elbírálására pedig Kemény Zsigmondot, Gaál Józsefet és Tóth Lőrincet. A titoknok kérte a Nemzeti Színházat, hogy az alapítvány kikötésének megfelelően válassza meg az akadémiai bizottsághoz csatlakozó saját bíráló bizottságát. Ráday Gedeon a Nemzeti Színház igazgatója az 1857. jan. 12-i válaszlevelében

3 a Nemzeti Színház részéről bírálóként Egressy Gábort, Tóth Józsefet, illetve Szigeti Józsefet és Feleki Miklóst jelentette be. A 100 arany jutalmat első ízben az alapító nevenapján 1857. márc. 19-én adták ki a legjobb vígjáték illetve a legjobb szomorújáték szerzőjének. Ez esetben mindkét díjat, majd a következő évben 1858-ban is Szigligeti Ede nyerte el. A pályázati szabályzatok körüli viták a jutalom odaítélése során hamarosan problémákhoz vezettek. Az 1859. évi pályázat bíráló bizottsága a beérkezett 8 pályamű között nem talált abszolút becsű munkát, ezért nem kívánta volna a díjat odaítélni. A bizottság elnöke Kemény Zsigmond állásfoglalást kért az Akadémiától, hogy a jutalmat ilyen esetben okvetlenül ki kell-e adni. Az 1859. márc. 19-i összes ülésen elhangzottak értel* A Teleki-jutalom. = Akad.Ért.1890.129-134.p., 1900.520-521.p. Kálmán C. György: Az Akadémia irodalmi pályázatairól 1857-1867. = ITK 1984.440-457.p. Jóború Magda: Akadémiai diámai pályaművek 1857-1888. Mezó'túi. 1942. Corvina ny. 62 p. 1 RAL 40/1856 2 RAL 10/1857 3 RAL 14/1857