Fekete Gézáné: Az Akadémia 1831–1858 között alapított jutalomtételei és előzményei (A MTAK közleményei 21. Budapest, 1988)

I. Előzmények. A Marczibányi-küldöttség által kezelt alapítványok 1815–1845

MARCZIBÁNYI-NAGYJUTALOM 1815-, MARCZIBÁNYI NYELVTUDOMÁNYI JUTALOMKÉRDÉS 1815-, VITÉZ-JUTALOM 1820-* A XIX. század elején sokasodnak a nemzeti és polgári művelődés igényével létesítendő magyar akadémia körüli tervek. Egyre több magyar főben érett meg egy, a magyar nyelv fejlesztését, a magyar nyelvű tudományos irodalom megteremtését célul kitűző, tudós társaság alapításának a gondolata. Marczibányi István (1752—1810) udvari tanácsos, mint az irodalom és tudomány mecénása, egyike azon magyar főuraknak, akik lelkesen támogatták e magyar tudományos törekvéseket. Ez irányú szándékának bizonyságául alapítványt hagyott a nemzetre, melyet 1810. dec. 21-én bekövetkezett halála után, öccse Marczibányi Imre képviselt. Marczibányi Imre, mint a végrendelet végrehajtója az örökhagyó akaratának megfelelően 1815. ápr. 20-án Puchón 70.000 forintos alapítványt tett Pest vármegyénél. Az alapítólevél

1 — többek között — arról intézkedett, hogy az alapítvány kamataiból évenként 1000 forintot biztosít részben a Nemzeti Múzeum céljaira, részben pedig a tudományok magyar nyelven való művelésének előmozdítását célzó pályázatokra. Pest vármegye valamint a Nemzeti Múzeum közötti tárgyalások alapján az összegből 500 forintot kapott a Nemzeti Múzeum, a további 500 forintból pedig 400 forint illeti meg évenként a "legbetsesebb, s jó erköltsöket tárgyazo, vagy históriákban vagy törvégyes s orvostudományokban, vagy classicusok fordításában hazai nyelven készült munkát", 100 forint pedig az évenként kitűzendő nyelvészeti pályakérdések helyes megfejtőit. Az alapító szándéka szerint a pályamunkák elbírálása Pest vármegye által választott bizottság feladata, mely bizottság elnökét a nádor nevezi ki. A vármegye választása a bizottság tagjaiként báró Prónay Sándorra, Glosius Dánielre, Georch Illésre, Szentkirályi Lászlóra, Jankovich Miklósra, Stettner Mátéra, Kovachich Márton Györgyre és Schedius Lajosra esett. A nádor a Nemzeti Múzeum képviseletében Miller Jakabbal és Horvát Istvánnal egészítette ki a bizottságot, s az elnöki tiszttel pedig gróf Teleki Lászlót bízta meg. A megalakult bizottság Marczibányi-küldöttség néven 1817. márc. 26-án tartotta alakuló ülését,

2 ahol megállapodás született a 400 forintos nagyjutalom és a 100 fo* Kollányi Ferenc: Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Bp. 1910. MTA. 20-97.p. Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. 2. köt. Pest, 1868. Emich. 50-53.p. 1 K 1240:1 A Marczibányi-alapítólevél. A hazai történelem oklevéltára. 2. Marczibányi-alapítvány. [Alapítólevél]. = Hazánk, 1858. 552-557.p. 2 K 1240:2