Fráter Jánosné: Az MTA könyvtári bizottságának iratai, 1866–1949 (A MTAK közleményei 20. Budapest, 1988)
A Könyvtári Bizottság iratai 1866-1949
115 Előadó főkönyvtárnok közli, hogy 1945 és 1946-ban több ízben tett jelentést a könyvtár állapotáról, így legutóbb 1946. ápr. 29-én, majd 1946. okt. 5-én az összes ülésnek, illetőleg az elnök úrnak. Ez utóbbi jelentés az 1946. szept. 30-ig végzett munkákról szólt. A fővárosi nagy nyilvános könyvtárak közül az Akadémia könyvtára szenvedte a legnagyobb károkat Budapest ostroma alatt és után. Súlyos kárai két irányúak: 1. Épületkárok, amelyek rendbehozása az anyagi eszközök hijján 1945 és 1946ban lényegében nem indulhatott meg. Csak most 1947-ben indult meg az épület s így a könyvtár helyreállítása a kormány jóvoltából, az ő szakemberei gondozásában. 2. Tényleges könyvkárok. Azok a könyveink, amelyeket nem tudtunk alagsorunk betonhordóiban elhelyezni vagy óvóhelyekre ládákban elhelyezni, nagy károkat szenvedtek részint belövések folytán, részint azért, mert a könyvtárhelyiségeiben katonaság volt elhelyezve, a helyiség pedig harcok színhelye volt. Az épület helyrehozásánál a könyvtár vezetősége semmit vagy legalább is alig tehet valamit. Ellenben amit a könyvtári anyag helyreállításánál megtehetett azt tisztviselői és altiszti kara a legnagyobb buzgalommal végzi, végezte. Pedig a helyreállítási munkát állandóan sok körülmény gátolta, s ma is még sok gátolja. Az akadályokat azonban igyekszünk leküzdeni. Megelégedéssel mondhatom, hogy a könyvtár összes helyiségeiben a romok legnagyobb részét már 1945-ben eltakarítottuk; amit a megmaradt romokból 1946-ban el kellett még takarítani azt is eltakarítottuk. Egyedül a Schenek-lakásbar. van még egy rész, amelyben nem lehet dolgozni. A lakás egy részében a tartózkodás életveszélyes, s amíg itt az építészeti dolgok el nem készülnek, könyvtári szempontból semmit sem lehet rendezni. A könyvtár nagy raktárhelyiségének körülbelül a felében az egyes szakok rendezve vannak. A következő szakok állnak már a kutatók rendelkezésére: Akadémiák és társulatok, Bibliográfia, M.Irod. fele, M.Tört., Tört. (folyik). Természetes, hogy még sok időbe telik, míg az egész könyvanyag rendezve lesz, árniben nem a szorgalom, az igyekezet hiánya, hanem sok-sok más körülmény volt és lesz az ok, így pl. az óriási helyhiány. Ha nem tudjuk megkapni a könyvtárba vivő folyosón levő, s jelenleg a könyvkiadó hivatal által lefoglait két helyiséget, nem tudjuk újonnan nagyban gyarapodott könyvanyagunkat elhelyezni. Nem tudjuk elhelyezni kézirattárunkat, régi magyar könyvtárunkat s más gyűjteményeinket. A hely hiánya teszi, hogy a különben elégtelen számú tisztviselőnek és altisztnek sem tudunk megfelelő munkahelyiséget adni. Nagyon nagy gátló körülmény munkánkban az anyagi eszközök teljes hiánya. A legelemibb technikai szükségleteinket sem tudjuk fedezni. Nem tudunk egy-egy könyvállványt készíttetni, hogy egy-egy szakunkban felszaporodott könyveinket ilyen pótállványokon elhelyezzük. Nincs kellő számú írógépünk, nem tudunk katalóguscéduláink számára újabb tokokat csináltatni, a nagyon tönkrementeket kijavíttatni, nem tudunk könyveket köttetni, a sok elrongyolt vagy sérült kötést rendbehozni. A sok baj közt jelenleg a helyhiányt és a könyvtár költségvetés nélküliségét tartom a legnagyobbnak. S melléje sorakozik a Széchenyi-Múzeum-nak, amely a könyvtárnak egy része, teljes gondozatlansága. Ennek a múzeumnak a gondozására egy igazgató, egy tisztviselő
