F. Csanak Dóra: Egy debreceni kereskedő Nyugat-Európában. Csanak József úti levelei 1862-ből (A MTAK közleményei 19. Budapest, 1987)

Jegyzetek

41 márciusában Széchenyi és Wesselényi Miklós is látta, mindketten megemlékeztek róla naplójukban. [26] Wiesbaden, Hessen tartomány fővárosa, az ismert fürdőhely ekkor indult virágzásnak. A "birbics" feltehetően valamilyen hazárdjáték; a hasonló hangzású "bridge" — amely szélesebb körben csak a 19. század végén terjedt el — nem hazárd-, hanem kombinaliv kártyajáték. A makaó hazárd kártyajáték, amely a 19. század folyamán igen népszerű volt. [27] A Wiesbadenben látott légszesz-világítás alighanem Csanak József és társai tapasztalatai nyomán honosult meg Debrecenben. A város ugyanis közvetlenül hazatérésük után, 1862 október végén kapcsolatba lépett L. A. Riedinger augsburgi légszesz gyárossal, s a debreceni gyár a következő évben, 1863-ban kezdte meg működését. A "Hortobágy" című lap 1863 május 24-i száma szerint "a légszeszcsöveket Csanak József figyelmeztetése folytán a kertek (t. i. a Nagytemplom és Kollégium közötti tér, illetve a hozzá csatlakozó mai Kálvin-tér) alakjához alkalmazza a légszesz vállalkozóság." [28] Bibrich — mai írása szerint Biebrich, falu a hollandiai határon. [28a] Alighanem olyan, azóta is divatos leporello-szerű kiadvány volt Csanak József kezében, amely a rajnai hajóút látnivalóit nem térképszerűen, hanem rálátással, az építészeti nevezetességek rajzával ábrázolja. [29] Richmodis von Aducht gazdag kölni asszony volt a 14. században, aki pestisben halt meg. Férje felékszerezve temettette el családi kriptájába, s ez arra indította a halottvivőket, hogy éjjel kifosszák a halottat. Az asszony azonban tetszhalott volt s magához tért, amikor le akarták húzni ujjáról a gyűrűket. A sírrablók elmenekültek, ő pedig hazament s bezörgetett házuk kapuján. Amikor megnevezte magát, a rémült szolga urához sietett s jelentette, hogy felesége a kapu előtt áll. Von Aducht kijelentette, hogy ez lehetetlen s csak akkor hiszi el, ha lovai kinéznek az emeleti ablakból, mire a lovak hangos dobogással felvágtattak a lépcsőn. A férj erre lesietett feleségéhez, s boldogan éltek, míg meg nem haltak. — Gürzenich = az 1441-1447-ben épült kölni vigadó neve; a helyén állott épület korábban a Gürzenich-család tulajdona volt. A róla szóló feljegyzések egyike szerint a tulajdonos a városnak ajándékozta a házát, egy másik verzió eladásról szól. — A kölni polgármester esetét a legenda Engelbert von Falkenburg érseksége korára teszi (1261-1274), nem a jezsuiták idejére, amikor is a város és az érsekség közötti évszázados harcban Gryn polgármestert, a város és a nép jogainak védelmezőjét két kanonok meghívta, hogy elveszejtsék. Csellel összezárták