Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

70 és munkaidő kb. fél évszázadon át maradt érvényben. Nyilvánvalóan problémát jelentett a munkabeosztásban a tisztviselők cserélődése s a mindig kevés altisztlétszám valamint a külső körülmények. Az utóbbira példaként említhető az I. világháború alatt és után a hosszú ideig tartó téli zárvatartás a szénhiány miatt. Kedvező állapotok tulajdonképpen csak Ferenczi Zoltán főkönyvtárnok sága alatt következtek be, amikor a tisztviselők száma megnövekedett és 1927-ben a VKM hivatalosan szabályozta a Gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó dolgozók munkaidejét. A rendeletnek az Akadémiára vonatkozó pontja az alábbi: "A hivatalos óra a gyűjteményegyetem kötelékébe tartozó valamennyi intézetnél és a Magyar Tudományos Akadémiánál 9 órától 14 óráig tart; az intézetek első tisztviselői, 111. az Akadémia főtitkára, ha a szolgálat érdeke úgy kívánja, a hivatalos órákat másként is megállapíthatják, azzal a feltétellel azonban, hogy a napi rendes munkaidő 5 óránál kevesebb nem lehet..." [230] A kötelező munkaidő az Akadémia Könyvtárában a n. világháborúig naponta 9-13 óráig tartott. A hiányzó egy órát a délutáni olvasótermi nyitvatartás idején, hétfőtől-péntekig, ügyeletes szolgálattal pótolták. Szombaton csak délelőtt volt szorgalmi idő, amikor mindenkinek a munkahelyen kellett tartózkodni. Az altisztek munkaideje egyhuzamban napi 8 óra volt, a délutáni plusz 2 órai szolgálatért külön díjazásban részesültek.[231] A háború után 1946 tavaszán egy készülő törvényerejű kormányintézkedés kapcsán az Akadémia elnökhelyettese Moór Gyula útján kísérlet történt a könyvtári tisztviselői munkaidejének 8-tól 16.30-ig meghosszabbítására. A könyvtár vezetője és dolgozói egyetértően memorandumban kérték ennek megváltoztatását. Hivatkoztak arra, hogy még egyetlen nagykönyvtárban, sőt minisztériumok és szakszervezetek hivatalaiban sem vezették be a hosszabbított munkaidőt. A dolgozók önként vállalták a "hivatalos idő' egy órával való megtoldását, (9-től 14-ig) melyet ügyelettel láttak el.[232] Mielőtt azonban a memorandum az MTA elnöksége elé került volna, az elnökhelyettesi rendeletet visszavonták. 1948. április 6-tól a könyvtári munkarend — bár még folytak a rekonstrukciós munkálatok — naponta 9-től 18 óráig tartott. A dolgozók munkaideje viszont változatlan maradt. A könyvtárhasználatot délelőtt 9-14-ig, délután 13-18ig biztosították. Délutánonkint ügyeletes szolgálatot teljesítettek, amikor két tisztviselő és egy altiszt tartózkodott a könyvtárban. Délután új könyvkérést és kölcsönzést nem teljesítettek, csak a kikészített, vagy folytatólagosan olvasott könyveket, folyóiratokat adták ki használatra. Szombaton csak délelőtt volt hivatalos idő. [233] Keresztury Dezső főkönyvtárnoksága alatt, az 1949. nov. 7-én megnyitott és korszerűsített olvasóterem nyitvatartását 9-20 óráig terjesztették ki, amely azután az Akadémia Könyvtárának gyakorlatában ma is érvényben van. Ugyanebben az évben, a többi tudományos intézettel együtt, a könyvtárosok munkaideje 8-16.30-ig hosszabbodott meg. Az olvasóterem felügyeletét, a munkaidőn túl, ügyelettel látták el.[234]