Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

II. Az akadémiai könyvtárosok anyagi helyzetének és munkakörülményeinek alakulása 1831-1949

67 MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÜLMÉNYEK Az 184 7 és az 1855-ből származó bútorleltárnak a könyvtári berendezést tartalmazó fejezete tanúsítja, hogy a könyvtárt kezelő tisztviselők munkahelye jó időben a könyvtári termekben volt. Fűtés és világítás hiányában a téli könyvtári szolgáltatás a kölcsönzésre korlátozódhatott, a könyvtárosok munkahelye pedig az egy emelettel lejjebb lévő főtitkári hivatal irodahelyisége lehetett. Korszerű munkahelyek 1865-től a palotába költözéstől álltak a könyvtárosok rendelkezésére. A fő- és alkönyvtárnok a külön, vagyis az akadémiai tagok számára készült olvasótermet használta munkahelyül, az 1868-ban kinevezett könyvtári tiszt pedig a közolvasóteremben teljesített szolgálatot. Rómer Flóris a kézirattárban dolgozott. Az altisztek munkaszobája az előtérből jobbra nyíló udvari helyiség lehetett. Később ezt a szobát az akadémiai háziszolga kapta meg, szolgálati lakásul [217] és a könyvtárnak hosszú időn át kellett sürgetnie, hogy viszszaszerezze. Szily Kálmán óta ebben a szobában álltak a fontosabb hírlapok de 1943-ban Melich János a kötelespéldányok kezelésére szolgáló helyiséggé alakíttatta át. (RAL 146/1946. 29.1.) A munkahelyekhez tartozik még a ruhatár. Az első időszakban csak a közolvasóteremben állítottak fel fogasokat erre a célra, ez azonban nehezítette az ellenőrzést és 1879-ben kihelyezték az előtérbe, amit vaskályhával fűtöttek. Időszakonként ruhatáros hiányában ezt a posztot is altisztek látták el; így munkahelyük áttevődött az előtérbe és az ebből nyíló, a közolvasó teremhez vezető átjáró-előszobába. Ugyancsak a munkahelyek tartozéka a bútorzat, a világítás, fűtés és egyéb könyvtári felszerelés állapota. A két olvasóteremben és a kézirattárban eleinte vaskályhákkal fűtöttek. A központi forróvízfűtést 18 75-ben vezették be az olvasótermekbe, amely a főraktárban padlófűtésben folytatódott. A többi helyiségek vagy fűtetlenül álltak, (udvari nagyraktár) vagy hagyományos cserépés vaskályha fűtött (pl. a kézirattárban). [218] Az olvasótermekben a megnyitás után gázlámpák világítottak, a raktárakban semmiféle világítást nem alkalmaztak. Az elektromos áramot egy átalakítás kapcsán vezették be a könyvtár előterébe, a főkönyvtárnoki szobába és a közolvasóterembe. Ugyanis 1884 tavaszán Hunfalvy Pál kérte az Igazgatótanácstól az olvasótermi asztalok megnagyobbítását és a lámpák megváltoztatását. [219] A főraktárba és a kézirattárba 1895-ben, az udvari nagyraktárba 1900-ban került bevezetésre a villanyvilágítás.[220] Az akadémiai tagok olvasótermében két íróasztal a könyvtárosok részére, egy iratszekrény és több kisebb asztal, szék szolgált berendezésül. A szabadon maradt falrészekre nyitott könyvszekrények, vagy polcos állványok kerültek, részben a friss folyóiratok és könyvek bemutatására, részben a feldolgozás céljára. Ma már nem tisztázható okok miatt ezt az olvasótermet